A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vásáry István. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vásáry István. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. okt. 26.

Vásáry István a Gólyavári Estéken

A Gólyavári Esték sorozatában 

2015. november 18-án, szerdán este 6 órakor 


az ELTE Trefort-kerti kampuszán, a Gólyavár földszinti Pázmány Péter termében Vásáry István CMHAS professor emeritus (ELTE BTK Orientalisztikai Intézet, Török Filológiai Tanszék) tart előadást 

Jasza és saría. A mongol törvény muszlim fogadtatása a XIII–XV. században 

címmel. A bagdadi kalifátus 1258-as mongol elpusztítása után az iszlám jogrendszere, a saría és a mongol birodalmi törvény, a jasza hosszú ideig élt egymás mellett. Mindeddig a kutatás elsősorban a két jogrendszer egymással szembenálló jellegét vizsgálta. Ez az előadás elsősorban annak jár utána, hogy elméleti antagonizmusuk ellenére, hogyan tudott mégis ez a két ideológia együtt élni a mongol eredetű államokban, így az Arany Hordában, az ilkánida Iránban, valamint Timur és utódai államaiban.
Minden érdeklődőt tisztelettel várunk. 

Időpont: 2015. november 18. 18:00 (Az előadást pontosan kezdjük.)

Helyszín: ELTE BTK Gólyavár, Pázmány Péter terem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4. Gólyavár)

2015. szept. 19.

Keletkutatás 2015. tavasz

Megjelent a Keletkutatás 2015. tavaszi száma, benne a 70 éves Vásáry István köszöntése


Tartalom 

Dávid Géza–Péri Benedek: A hetvenéves Vásáry István köszöntése........ 5

Tanulmányok

Czentnár András: Egy finnugor etimológia török kapcsolatai................... 9
Csiky Gergely: A késői nomád közelharci fegyverek kontinuitása és regionalitása. Adatok a mongol hódítások korának vágó- és szúrófegyvereiről.................................................................... 21
Erdélyi Melinda: Az európai színház kezdetei Törökországban................ 35
Fodor Gábor: Az örménykérdés Vámbéry titkos leveleinek tükrében (1889–1908)........................................................................... 49
Katkó Gáspár: A budzsaki tatárok a lengyel–oszmán határvidéken ......... 63
Kovács Nándor Erik: Győztes hadsereg vesztes vitézei. Pillanatképek az 1672. évi kamenyec-podolszkiji hadjárat idejéből........................... 81
Oláh Péter: A török–magyar kapcsolatok alakulása egy diplomata szemével – Tahy László ankarai követ munkássága (1924–1933)....... 93
Papp Adrienn: Török kori lőpormalom Budán.......................................... 105
Péri Benedek: I. Szelim szultán kiadatlan perzsa versei I. ........................ 115
Sárközy Miklós: A Dīwān-i Qā’imiyyāt hetvenötödik kaszídája és egy nizári merénylet anatómiája.................................................................. 139
Somfai Kara Dávid: A Majmū‘at at-tawārīx és a kirgiz epikus hagyomány ................................................................................ 153
Sudár Balázs: Rebab: egy hangszer a muszlim világ sodrásában ............. 163

2014. febr. 9.

Vásáry István székfoglaló előadása

Vásáry István, az MTA levelező tagjának székfoglaló előadása:

Többnyelvűség és kulturális kölcsönhatások az Arany Hordában.


Az előadás időpontja: 2014. február 17. (hétfő) 14:00 óra
Az előadás helyszíne: Magyar Tudományos Akadémia Székháza, Felolvasóterem   



A Mongol Birodalom létrejötte a világtörténelem páratlanul fontos eseménye, amely évszázadokra meghatározta Eurázsia sorsát. Miután 1206-ban Dzsingiszt a mongol törzsi világ kánjává választották, elindultak a hódító hadjáratok, melyek során mindössze két nemzedék alatt, tehát az 1260-as évekre létrejött egy Kínától a Kárpátokig húzódó, hatalmas eurázsiai birodalom. A 13-14. századi Mongol Birodalom történeti, kulturális és nyelvi szempontból való kutatása ugyan mindig a nemzetközi érdeklődés előterében állt, de az elmúlt évtizedekben a globalizmus és a multikulturalizmus jelenségei nyomán sokan különös figyelemmel fordultak a mongol hódítások és a mongol kor felé, melyben a modern kori globalizmus középkori előképét keresték és keresik. A székfoglaló címében jelzett összehasonlító vizsgálódásaimat elsősorban a művelődés- és kultúratörténet szempontjai vezérelték, tehát nem a többnyelvűség nyelvészeti elemzéséről lesz szó, hanem inkább azokról a szellemi hatásokról, amelyeket a többnyelvűség ténye a kulturális kölcsönhatások területén létrehozott. A többkultúrájúság jelenségeinek vizsgálatát előadásomban a Mongol Birodalom nyugati részén önállósodott két utódállam (ulusz), az Arany Horda és kisebb mértékben az ilkánida Irán esetében fogom elvégezni, főbb vonalaiban az 1250 és 1350 közötti évszázad időbeli keretei között.
Először az ujgur írásos mongol írásbeliségről lesz szó, annak birodalmi elterjedtségéről a káni kancelláriákban. Ennek kapcsán taglaljuk a pecséteket és a hatósági táblákat (paizi), melyek használata egyértelműen kínai eredetű.
Majd a török idiómák vizsgálatára kerül sor. Ennek során a mongol kor előtti kiterjedt török írásbeliség áttekintése után az Arany Horda-i kancelláriák török nyelvű okleveles gyakorlata vizsgálatunk tárgya. Külön történik említés az ilkánida Irán kisszámú, de érdekes következtetésekre lehetőséget adó török nyelvű anyagáról (jarlik-bejegyzések és Mar Behnam felirata). Az ilkánok és dzsalairidák korának kisszámú perzsa oklevele is itt kerül tárgyalásra. A 13-14. századi török nyelvű Arany Horda-i iratok korabeli orosz és olasz fordításai is érdekes bepillantást engednek a többnyelvűség és többkultúrájúság működésébe. Ennek kapcsán esik szó a tatár-orosz nyelvi kontaktusokról, amelyek a tatár-orosz kulturális csere mértékéről és jellegéről adnak pontos képet.
A két mongol állam éremkibocsátása és az éremfeliratok szintén jó anyagot szolgáltatnak a nyelvi és kulturális diverzitásra (ujgur betűs mongol, arab, phagspa- és tibeti írás).
A többnyelvűség jelenségei után az előadás a vallási sokféleséget veszi sorra (tengrizmus; iszlám; buddhizmus; kereszténység), majd a két, hosszú távon legelterjedtebb és kultúraformáló vallásnak, a török-mongol tengrizmusnak és az iszlámnak a jogra és a szokásrendszerre gyakorolt hatásait kutatja. Áttekinti az iszlám elterjedését az Arany Hordában (Berke kán és Özbek kán); majd szemügyre veszi az iráni mongolok muzulmán konverzióját (Gázán kántól Abú Szaíd kánig). Végül megvizsgálja a mindkét államban párhuzamosan továbbélő jasza (mongol jogrend) és saría (iszlám jog) főbb jellegzetességeit, mely jelenség aztán Timur és a timuridák államainak is meghatározó tényezője lesz a 14-15. században.

Forrás: MTA