Vámbéry centenárium

Megjelent a Magyar Tudomány augusztusi száma, benne neves szerzők írásai a száz éve elhunyt Vámbéry Árminról. 

A tanulmányok online is hozzáférhetők


Vámbéry Ármin halálának 100. évfordulóján - The Centennial Commemoration of Ármin Vámbéry's Death. Vendégszerkesztők • Guest Editors: Hazai György és Fodor Pál


Hazai György – Fodor Pál: Bevezető • Introduction

Dobrovits Mihály: A „Vámbéry-jelenség” • The ‘Vámbéry Phenomenon’

Vásáry István: A tudós Vámbéry Ármin • Ármin Vámbéry as a Scholar

Kovács Nándor Erik: Vámbéry Ármin és az Akadémia könyvtára
Ármin Vámbéry and the Library of the Hungarian Academy of Sciences

Kubassek János: Az utazó Vámbéry Ármin és a geográfia
Ármin Vámbéry as a Traveller and Geographer

Sárközy Miklós: Vámbéry Ármin és Perzsia • Ármin Vámbéry and Persia

Csirkés Ferenc: Nemzeti tudomány és nemzetközi politika Vámbéry Ármin munkásságában
National Science and International Politics in Ármin Vámbéry’s Ouvre

Kőrösi Csoma Sándor

Kőrösi Csoma Sándor, a tibetisztika megalapítója

A Magyar Tudomány 2010/1-es száma válogat a Magyar Tudományos Akadémián
2009. április 21-én tartott emlékülés anyagából

Dévényi Kinga: Előszó
Pálinkás József: Megnyitó
Vásáry István: Csoma és a magyar őshazakutatás
Wojtilla Gyula: A szanszkrit filológia jelentősége Csoma munkáiban
Dévényi Kinga: Tartalmi feltárás, konzerválás, digitalizálás: az MTAK Csoma gyűjteménye a XXI. században 
Kelecsényi Ágnes: Kőrösi Csoma Sándorral kapcsolatos Stein-dokumentumok az MTA könyvtárában 
Orosz Gergely: A Kálacsakra-tantra Kőrösi Csoma Sándor munkásságában
A Világemlékezet részévé vált az MTAK Csoma-archívuma

Török vonatkozású cikkek a Magyar Tudomány-ban

Török vonatkozású cikkek a Magyar Tudomány elmúlt néhány évfolyamából

Bár nem egészen friss hír, mégis érdemes kiemelni - mielőtt elsüllyednek az archívumok mélyén - a Magyar Tudomány c. folyóiratunk néhány török vonatkozású írását illetve tematikus összeállítását, 2010 óta.

A 2010/10-es számban Tasnádi Edit emlékezik meg a 150 éve született Kúnos Ignácra, "a török népköltés kincseinek felfedezőjére ismertetőjére, és bizonyos tekintetben megmentőjére". Ő sem a Tudományegyetemen, hanem a Keleti Kereskedelmi Akadémián lett professzor...



Egy évre rá, a 2011/10-es számban a vegyesfelvágott között három török vonatkozású írás bújik meg:

Tasnádi Edit: Evlija Cselebi Magyarországon
Metin Türktüzün: 400 éve született Evlija Cselebi, a kütahyai világutazó
valamint
Kovács Nándor Erik megemlékezése Rásonyi Lászlóról



végül. de nem utolsósorban a 2011/4-es számban tematikus összeállítást olvashatunk Magyarok és törökök egymás szemével (Identitások – ön- és ellenségképek – az elfogadástól a rokonszenvig) címmel, Fodor Pál szerkesztésében:


Fodor Pál: Bevezetés
Fodor Pál: Az oszmántól a törökig – a török nemzeti gondolat megszületése
Fodor Pál: A törökök magyar szemmel
Tasnádi Edit: A török irodalom Magyarországon
Fodor Pál – Ivanics Mária – Sudár Balázs: A magyarok oszmán és török szemmel
Vecdet Erkun: Magyarországról és a magyarokról – visszaemlékezés
Dursun Ayan: Szent István királytól a mai Magyarországig