Könyvbemutató - Catalogue of the Arabic Manuscripts

Az MTA Könyvtár és Információs Központ és a Koninklijke Brill NV tisztelettel meghívja a


Catalogue of the Arabic Manuscripts in the Library of the Hungarian Academy of Sciences

című könyv és a hozzá kapcsolódó

BrillOnline Primary Sources

bemutatójára.

A projektet ismerteti: M. H. van den Boogert (Brill)

A katalógust bemutatja: Péri Benedek (ELTE BTK)

Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ (Budapest V. ker., Arany János u. 1. Konferenciaterem (II. emelet)


Időpont: 2016. február 17, 16:00 óra


Forrás: MTA Könyvtára

A Kelet magyar kutatói

Az MTA Könyvtár és Információs Központ tisztelettel meghívja


A Kelet magyar kutatói 


című kiállítás megnyitójára.


Köszöntőt mond: Monok István főigazgató (MTA KIK)

A kiállítást megnyitja: Vásáry István turkológus, az MTA tagja



Helyszín: MTA Székház (Budapest V. ker., Széchenyi István tér 9), aula

Időpont: 2015. április 8, 15:00 óra



A kiállítás 2015. április 21-ig, munkanapokon 9:00-19:00 óra között látogatható.

forrás: MTAK

Iszlám és orvostudomány

Az MTA Könyvtár és Információs Központ meghívja


Őexcellenciája Mohammad Reza Morshedzadeh

az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövete

Iszlám és orvostudomány – Muszlim tudósok a gyógyászatban

című előadására.

Köszöntőt mond: Monok István főigazgató (MTA KIK). 
A rendezvény házigazdája: Kelecsényi Ágnes osztályvezető (MTA KIK Keleti Gyűjtemény)

Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ (Budapest V. ker., Arany János u. 1), Konferenciaterem (II. emelet)


Időpont: 2015. február 25, 16:00 óra

Forrás: MTA KIK

Keleti Gyűjtemény 2014. május

A Keleti Gyűjtemény új beszerzésű külföldi könyvei 2014. május

a májusi listának inkább a koreások örülnek, de van néhány csemege, még tudománytörténet is...


van Ess, Josef: Im Halbschatten: der Orientalist Hellmut Ritter (1892–1971). Wiesbaden: Harrassowitz 2013

Richler, Benjamin: Guide to Hebrew manuscript collections. Jerusalem : The Israel Academy of Sciences and Humanities, 2014

Sennacherib at the gates of Jerusalem : story, history and historiography. Leiden; Boston: Brill, 2014

Islamic legal thought : a compendium of Muslim jurists. Leiden: Brill, 2013

Ibn Isḥāq, Muḥammad: Das Leben des Propheten. [Lympia]: Spohr, 2014



és persze: In memoriam...  Fendler Károly (1933-2013): Korea tegnap és ma: válogatott tanulmányok.

Budapest Oriental Reprints

Évekig vártunk rá, hogy az MTA Könyvtára is felébredjen: s a magyar keletkutatás (rég vagy nagyon rég elhunyt) klasszikusainak válogatott írásait ne(csak) a szinte hozzáférhetetetlen (ha igen, az "előd" érdeklődők által rongyosra olvasott, összefirkált) nyomtatott kötetek formájában tegye közzé, hanem a neten is, ahogyan azt számos más külföldi (könyv)sorozat teszi jó ideje.


(Ökumenikus) imáink meghallgatásra találtak: sok egyéb kiadvány mellett a Budapest Oriental Reprints "A" és "B" sorozata - a "tanulmányok" és a "források" - is online hozzáférhető. Köszönjük

Ligeti, Lajos (1977) A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. Budapest oriental reprints. Series A (1-2). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 963-7301-25-91 (1.köt.); 963-7301-62-3 (2.köt.)

Czeglédy, Károly (1985) Magyar őstörténeti tanulmányok. Budapest oriental reprints. Series A (3). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 9637302050

Németh, Gyula (1990) Törökök és magyarok. Budapest oriental reprints. Series A (4-5). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 96373027431; 96373027432

Fekete, Lajos (1993) A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Budapest oriental reprints. Series A (6). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 963-7302-83-2

Goldziher, Ignác (1995) Az arabok és az iszlám: válogatott tanulmányok | The Arabs and Islam. Budapest oriental reprints. Series A (7-8). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 963-7302-92-1

Dévényi, Kinga, ed. (2012) [Kégl Sándor] A perzsa irodalom vonzásában: válogatott tanulmányok. Budapest oriental reprints. Series A (9). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 978-963-7451-21-8

[utóbbi kötet bibliográfiai leírása kissé félresikerült: hiányzik Kégl Sándor neve, akinek válogatott tanulmányait Dévényi Kinga szerkesztette...]

Kuun, G[éza]., ed. (1981) Codex Cumanicus. Budapest oriental reprints. Series B (1). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 963-7301-47-X

Stein, Aurél (1994) Old routes of Western Iran. Budapest oriental reprints. Series B (2). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 963-7302-88-3

Bálint, Gábor (2009) A romanized grammar of the East-and West-Mongolian languages : with popular chrestomathies of both dialects. Budapest oriental reprints. Series B (3). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 978-963-7451-19-5

Keleti Tanulmányok - Oriental Studies

...végre...

Terjék, József, ed. (1976) Kőrösi Csoma dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. Keleti Tanulmányok = Oriental Studies (1). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 963-7301-05-4

Apor, Éva, ed. (1978) Jubilee volume of the Oriental Collection, 1951-1976 : papers presented on the occasion of the 25th anniversary of the Oriental Collection of the Library of the Hungarian Academy of Sciences. Keleti Tanulmányok = Oriental Studies (2). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 963-7301-21-6

Terjék, József (1976) Collection of Tibetan MSS and xylographs of Alexander Csoma de Kőrös. Keleti Tanulmányok = Oriental Studies (3). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 963-7301-17-8

Kakuk, Zsuzsa, ed. (1980) Kasantatarische Volkslieder : auf Grund der Sammlung von Ignác Kúnos. Keleti Tanulmányok = Oriental Studies (4). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 963-7301-33-x

Kakuk, Zsuzsa, ed. (1981) Hungarian turcology 1945-1974 : bibliography. Keleti Tanulmányok = Oriental Studies (5). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 963-7301-37-2

Wojtilla, Gyula (1984) Kőrösi Csoma Sándor szanszkrit - magyar szójegyzéke | A list of words Sanskrit and Hungarian by Alexander Csoma de Kőrös. Keleti Tanulmányok = Oriental Studies (6). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 9637302042

Bálint, Gábor (1988) Wolgatatarische Dialektstudien : Textkritische Neuausgabe der Originalsammlung von G. Bálint 1875-76. Keleti Tanulmányok = Oriental Studies (7). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 963-7302-43-3

Kakuk, Zsuzsa and Baski, Imre, eds. (1989) Kasantatarische Volksmärchen : auf Grund der Sammlung von Ignác Kúnos. Keleti Tanulmányok = Oriental Studies (8). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 963-7302-65-42

Kárteszi, Ágnes (összeáll.) and Horváth, László (összeáll.) and Ormos, István (összeáll.) (1992) A Scheiber-könyvtár katalógusa | Catalogue of the Scheiber Library. Keleti Tanulmányok = Oriental Studies (9). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 9637302778

Apor, Éva, ed. (2002) David Kaufmann memorial volume : papers presented at the David Kaufmann Memorial Conference, November 29. 1999. Budapest. Oriental Collection Library of the Hungarian Academy of Sciences. Keleti Tanulmányok = Oriental Studies (10). Library of Hungarian Academy of Sciences, Budapest. ISBN 963-7451-10-2

Apor, Éva and Wang, Helen, eds. (2002) Catalogue of the Collections of Sir Aurel Stein in the Library of the Hungarian Academy of Sciences. Keleti Tanulmányok = Oriental Studies (11). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára : British Museum, Budapest : London. ISBN 963-7451-11-0

Apor, Éva and Ormos, István, eds. (2005) Goldziher Memorial Conference : June 21-22. 2000. Budapest. Oriental Collection, Library of the Hungarian Academy of Sciences. Keleti Tanulmányok = Oriental Studies (12). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 963-7451-12-9

Apor, Éva and Wang, Helen, eds. (2007) Supplement to the Catalogue of the Collections of Sir Aurel Stein in the Library of the Hungarian Academy of Sciences. Keleti Tanulmányok = Oriental Studies (13). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 978-963-508-545-3

Dévényi, Kinga, ed. (2010) Varietas delectat : tanulmányok Kégl Sándor emlékére. Keleti Tanulmányok = Oriental Studies (14). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. ISBN 978-963-7451-20-1

Birtalan, Ágnes, ed. (2011) Kalmyk folklore and folk culture in the mid-19th century : philological studies on the basis of Gábor Bálint of Szentkatolna's Kalmyk texts. Keleti Tanulmányok = Oriental Studies (15). Library of the Hungarian Academy of Sciences : Kalmyk Institute of Humanitarian Studies of the Russian Academy of Sciences, Budapest. ISBN 978-963-7451-22-5

Vásáry István székfoglaló előadása

Vásáry István, az MTA levelező tagjának székfoglaló előadása:

Többnyelvűség és kulturális kölcsönhatások az Arany Hordában.

Az előadás időpontja: 2014. február 17. (hétfő) 14:00 óra
Az előadás helyszíne: Magyar Tudományos Akadémia Székháza, Felolvasóterem   

Összefoglaló

A Mongol Birodalom létrejötte a világtörténelem páratlanul fontos eseménye, amely évszázadokra meghatározta Eurázsia sorsát. Miután 1206-ban Dzsingiszt a mongol törzsi világ kánjává választották, elindultak a hódító hadjáratok, melyek során mindössze két nemzedék alatt, tehát az 1260-as évekre létrejött egy Kínától a Kárpátokig húzódó, hatalmas eurázsiai birodalom. A 13-14. századi Mongol Birodalom történeti, kulturális és nyelvi szempontból való kutatása ugyan mindig a nemzetközi érdeklődés előterében állt, de az elmúlt évtizedekben a globalizmus és a multikulturalizmus jelenségei nyomán sokan különös figyelemmel fordultak a mongol hódítások és a mongol kor felé, melyben a modern kori globalizmus középkori előképét keresték és keresik. A székfoglaló címében jelzett összehasonlító vizsgálódásaimat elsősorban a művelődés- és kultúratörténet szempontjai vezérelték, tehát nem a többnyelvűség nyelvészeti elemzéséről lesz szó, hanem inkább azokról a szellemi hatásokról, amelyeket a többnyelvűség ténye a kulturális kölcsönhatások területén létrehozott. A többkultúrájúság jelenségeinek vizsgálatát előadásomban a Mongol Birodalom nyugati részén önállósodott két utódállam (ulusz), az Arany Horda és kisebb mértékben az ilkánida Irán esetében fogom elvégezni, főbb vonalaiban az 1250 és 1350 közötti évszázad időbeli keretei között.

Először az ujgur írásos mongol írásbeliségről lesz szó, annak birodalmi elterjedtségéről a káni kancelláriákban. Ennek kapcsán taglaljuk a pecséteket és a hatósági táblákat (paizi), melyek használata egyértelműen kínai eredetű.

Majd a török idiómák vizsgálatára kerül sor. Ennek során a mongol kor előtti kiterjedt török írásbeliség áttekintése után az Arany Horda-i kancelláriák török nyelvű okleveles gyakorlata vizsgálatunk tárgya. Külön történik említés az ilkánida Irán kisszámú, de érdekes következtetésekre lehetőséget adó török nyelvű anyagáról (jarlik-bejegyzések és Mar Behnam felirata). Az ilkánok és dzsalairidák korának kisszámú perzsa oklevele is itt kerül tárgyalásra. A 13-14. századi török nyelvű Arany Horda-i iratok korabeli orosz és olasz fordításai is érdekes bepillantást engednek a többnyelvűség és többkultúrájúság működésébe. Ennek kapcsán esik szó a tatár-orosz nyelvi kontaktusokról, amelyek a tatár-orosz kulturális csere mértékéről és jellegéről adnak pontos képet.

A két mongol állam éremkibocsátása és az éremfeliratok szintén jó anyagot szolgáltatnak a nyelvi és kulturális diverzitásra (ujgur betűs mongol, arab, phagspa- és tibeti írás).

A többnyelvűség jelenségei után az előadás a vallási sokféleséget veszi sorra (tengrizmus; iszlám; buddhizmus; kereszténység), majd a két, hosszú távon legelterjedtebb és kultúraformáló vallásnak, a török-mongol tengrizmusnak és az iszlámnak a jogra és a szokásrendszerre gyakorolt hatásait kutatja. Áttekinti az iszlám elterjedését az Arany Hordában (Berke kán és Özbek kán); majd szemügyre veszi az iráni mongolok muzulmán konverzióját (Gázán kántól Abú Szaíd kánig). Végül megvizsgálja a mindkét államban párhuzamosan továbbélő jasza (mongol jogrend) és saría (iszlám jog) főbb jellegzetességeit, mely jelenség aztán Timur és a timuridák államainak is meghatározó tényezője lesz a 14-15. században.

Forrás: MTA

Zimonyi István doktori védése

Zimonyi István:  A magyarság korai történetének sarokpontjai

A védés helye: MTA Székház, II. emeleti Nagyterem

A védés időpontja: 2014. január 22. (szerda) de. 11 óra

Bírálók: Vásáry István, az MTA levelező tagja bírálata Agyagási Klára, az MTA doktora bírálata Font Márta, az MTA doktora bírálata  Tézisek Válasz - Vásáry Istvánnak, Agyagási Klárának, Font Mártának Forrás: MTA

Akadémiai székfoglaló: Shaul Shaked

Shaul Shaked, az MTA külső tagjának székfoglalója: 

Korai perzsa dokumentumok Khorászánból

Az előadás időpontja: 2013. december 2. (hétfő) 14:00 óra 

Az előadás helyszíne: Magyar Tudományos Akadémia Székháza, Felolvasóterem

Az előadás rövid összefoglalója:

Az előadás témája egy Afganisztánban újonnan felfedezett leletegyüttes bemutatása. Ez a dokumentumgyűjtemény a perzsa nyelvű zsidó szövegek legfontosabb felfedezésének tekinthető, hasonlóan az arab, héber vagy arameus nyelvűekhez, amelyek az elmúlt években kerültek napvilágra. A felfedezett emlékek között megtalálhatóak jól ismert művek töredékei, például a 10. században Bagdadban élt kiemelkedő nyelvtudós és filozófus, Rav Saadia Gaon írásai, a héber nyelvű költészet egyes darabjai, de olyan könyvek töredékei is, amelyek a kutatás számára eddig teljesen ismeretlenek voltak. Ezek közé tartoznak például a napi ima vagy az ünnepi ima rendjére vonatkozó előírások, bibliai könyvek fordítástöredékei, valamint kommentárok és orációk. Mindezek a fragmentumok a héber írású zsidó-perzsa nyelv különböző változatait képviselik.

Ezeken az irodalmi műveken kívül a gyűjtemény részét képezi a Bamijánban és Ghaznában (a mai Afganisztán területén) egykor élt kereskedők személyes dokumentumait tartalmazó archívum is. E leletek között vannak levelek, valamint jogi letétek és számlakönyvek dokumentumai, melyek a térség 11. századi történetének alaposabb megértését segítik. Egyes dokumentumok pontos datálással is rendelkeznek.

Az előadásban a fenti dokumentumegyüttesből mutatok be néhányat felfedezésük körülményeinek, valamint történeti, kulturális és nyelvészeti jelentőségük ismertetésével.

Forrás: MTA 

Szentkatolnai Bálint Gábor emlékülés

Az MTA Könyvtár és Információs Központ és az ELTE Belső-ázsiai Tanszéke tisztelettel meghívja a

Szentkatolnai Bálint Gábor (1844–1913)

halálának 100. évfordulója  alkalmából rendezendő emlékülésre.

Időpont: 2013. november 6, szerda, 14:00 óra

Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ (Budapest  V. ker., Arany János u. 1), Konferenciaterem (II. emelet)


VÁSÁRY ISTVÁN
Nyitó beszéd: A keletkutató Szentkatolnai Bálint Gábor
Opening address: Gábor Bálint as Orientalist

BIRTALAN ÁGNES
Szentkatolnai Bálint Gábor kalmük és halha nyelvi és népköltési gyűjtése
Gábor Bálint’s Records of the 19th-Century Kalmyk and Khalkha Language and Folklore

DZS. BAT-IREEDÜI
A páros szavak és kifejezések szemantikai kérdései a mongol nyelvben
Semantics of Paired Words and Phrases in the Mongolian Language

BASKI IMRE
Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvi gyűjtése a keresztény tatárok között
Gábor Bálint’s Description of the Language of Christianised Tatars

KÁPOLNÁS OLIVÉR
Szentkatolnai Bálint Gábor és a mandzsuk szertartásos könyve
Gábor Bálint’s Research into the Manchu Court Rituals

RÁKOS ATTILA
Szentkatolnai Bálint Gábor és a magyar–mongol nyelvhasonlítás kezdetei a 19. században
Gábor Bálint and the Beginnings of the Hungarian–Mongolian Comparative Linguistics in the 19th Century

Szentkatolnai Bálint Gábor nyomában a mongol népek között (SOMFAI KARA DÁVID és DEMETER LÁSZLÓ dokumentumfilmje)
In the Wake of Gábor Bálint among the Mongol Peoples (a documentary by Dávid Somfai Kara and László Demeter)

Goldziher-Korrespondenz online

Die Korrespondenz von Ignác Goldziher, die in der Orientalischen Bibliothek der Ungarischen Akademie der Wissenschaften aufbewahrt wird, kann ab sofort auch online recherchiert werden.

Danke, MTA


Csodás hír az MTA Könyvtárának honlapján: Goldziher Ignácnak a Keleti Gyűjteményben őrzött levelezése digitalizálva is elérhető.

Köszönjük

Ligeti: Az Akadémia könyvtára

LIGETI LAJOS: AZ AKADÉMIA KÖNYVTÁRA ÉS AZ ORIENTALISZTIKA

(Magyar Könyvszemle 93. évf. 1977. 1. szám)

Vámbéry konferencia

Vámbéry Ármin és kora

Nemzetközi tudományos konferencia Vámbéry Ármin halálának századik évfordulója alkalmából

2013. szeptember 13.

Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Aula Magna

10:00: MEGNYITÓ és KÖSZÖNTŐ BESZÉDEK

Mezey Barna, az ELTE rektora

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere

Ömer Çelik, a Török Köztársaság kulturális és idegenforgalmi minisztere (meghívás folyamatban)

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára

Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete

10:30: DÉLELŐTTI PROGRAM: Vámbéry, a tudós és politikai közvetítő

10:40: Hazai György: Nyitóbeszéd

11:05: Vásáry István: Vámbéry Ármin, a turkológia úttörője

11:30: Mustafa Kaçalin: Vámbéry Ármin keleti-török kutatásai (a Ćagataische Sprachstudien)

12:55: Jacob Landau: Vámbéry Ármin és II. Abdulhamid

13:00 - 14:00: EBÉDSZÜNET

14:00: DÉLUTÁNI PROGRAM: Vámbéry, az utazó és közéleti személyiség

14:25: Barbara Kellner-Heikele: Bukhara víziói – Összehasonlító értékelés Vámbéry Ármin és George Nathaniel Curzon utazásáról

14:50: Ruth Bartholomä: Vámbéry Ármin és közép-ázsiai utazásának értékelése tegnap és ma

15:15: Melek Çolak: Gondolatok Vámbéry Ármin közép-ázsiai utazásának fontosságáról az Oszmán Birodalom, Anglia és Oroszország szempontjából

15:40: Csirkés Ferenc - Fodor Gábor: Három birodalom szolgálatában - Vámbéry Ármin mint közéleti személyiség

16:00: A KONFERENCIA ZÁRÁSA

17:00 – 18:00: A VÁMBÉRY EMLÉK-KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJA és A VÁMBÉRY-HONLAP Bemutatója

Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ

Az MTA Keleti Gyűjteménye – amelynek egyik legértékesebb része éppen Vámbérynek köszönheti létrejöttét – sok Vámbéryhez kapcsolódó anyagot tartalmaz. Kelecsényi Ágnes, a Gyűjtemény vezetője és munkatársai ezekből kisebb kamara-kiállítást rendeznek, amelynek megnyitójára a konferencia napján, annak végeztével kerül sor. Ezen kívül az MTA Keleti Gyűjteménye török anyagát gondozó turkológus munkatárs, Kovács Nándor Erik vezetésével kisebb munkacsoport alakult, amely olyan Vámbéry-honlapot kívánt létrehozni, amelyen a tudós életére és munkásságára vonatkozó legfontosabb adatok, írásos és képi dokumentumok, valamint rövid tudományos összefoglalók kapnak helyet, s amely a későbbiekben folyamatos bővül majd. A Vámbéry-honlap ünnepélyes bemutatására a kiállítás megnyitóján kerül sor.

Forrás: http://www.elte.hu

________________________________

frissítés, érkeznek az absztraktok:



Vásáry István
Vámbéry Ármin, a turkológia úttöro"je

Vámbéry Ármin (1832–1913) a magyar tudomány és mu"velo"déstörténet
kiemelkedo" alakja, akinek személyében joggal tisztelhetjük egy új
tudománynak, a turkológiának a megalapítóját. 1862–1864-ben
lebonyolított híres közép-ázsiai utazása nyomán Vámbéry elso"sorban a
muszlim világ szakérto"je lett, s azon belül is leginkább Törökország,
Irán és Közép-Ázsia ismero"je. Több területen úttöro" volt: tudósként a
turkológia egyik megalapítója, utazóként pedig Közép-Ázsia egyik
feltárója. Az o" felfogásában a turkológia az egész törökség tudománya,
így az oszmán-török kutatások és az ázsiai törökség ismerete egyaránt
szerves része ennek. Ehhez járul még a magyar turkológia külön feladata,
a magyar vonatkozások (a honfoglalás elo"tti kor török kapcsolatai, a
besenyo"–kun hatás kora és az oszmán-török hódoltság kora) feltárása.
Turkológiai munkásságának egyik legértékesebb mu"ve A török faj címu"
munkája (1885), az elso" olyan európai mu", mely az oszmán-törökség
szu"kebb szemléletébo"l kitört, és a török népeket
és nyelveket a maguk eurázsiai teljességében és sokféleségében
vizsgálta. Tudós munkássága másik, talán legfontosabb része a
középázsiai török (csagatáj) filológia megteremtése.
A Cagataische Sprachstudien (1867) az egyik elso", Európában megjelent
keleti-török szöveggyu"jtemény. A Kutadgu Bilig címu", 11. századi
didaktikus költemény kiadása szintén úttöro" vállalkozás volt.
Turkológiai munkássága mellett Vámbéry sokat foglalkozott a magyar
o"störténet és eredet kérdésével is, s ez irányú munkái, bár több
vitatható elemet tartalmaztak, jelento"sen hozzájárultak a a korai
magyar történelem megértéséhez.

*

Mustafa S. Kacalin
Vámbéry Cagataische Sprachstudien-je

Vámbéry jól ismert Cagataische Sprachstudien-je e kérdéskörben az elso"
alapveto" monográfia Európában, mely nyelvtant, szöveggyu"jteményt és
szótárt tartalmaz. A 145 évvel ezelo"tt megjelent könyvben Vámbéry
elso"ként tett kísérletet arra, hogy a csagatáj nyelvet definiálja
és elterjedésének ido"- és térbeli határait meghúzza. A szövegeket
Vámbéry az eredeti arab betu"vel közli, latin betu"s átírás nélkül,
német fordítás kíséretében. A szövegek az üzbég közmondásoktól egészen a
Tahir ile Zühre szerelmes történetéig terjednek és igen sok nyelvi
változatot képviselnek. A szótári rész a Nyugaton napvilágot látott
elso" csagatáj szótár, amelyben az arab betu"s címszavak mellett már
azok latin betu"s átírása is meg van adva, a jelentések pedig németül és
franciául szerepelnek. A szerzo" csak a jellegzetes csagatáj szavakat
vette fel szótárába, az oszmánliból is ismert szavak nem kerültek bele.
Ugyanez vonatkozik az idegen eredetu" (fo"leg arab és perzsa) szavakra
is. Csak az esetben került be egy arab vagy perzsa szó a szótárba, ha a
csagatáj nyelvben az eredetito"l eltéro" jelentéssel használták. Ez azt
jelenti, hogy a szótári rész megleheto"sen szu"k terjedelmu"re sikerült,
így használata közben mindenképpen szükség van egy oszmánli szótárra is,
amely tájékoztatást ad a nyelv arab–perzsa elemeiro"l. A szótári rész
elkészítésénél Vámbéry korábbi csagatáj szótárakat is felhasznált, mint
például az Abuşka, a Bedayi’ü’l-lugat, a Lugat-i Türki és a Hulasa-i
’Abbasi. Gyakran szükséges Vámbéry
olvasatait az újabb adatok ismeretében kijavítani, egy konkrét példát
hozva: a szótárban a ’sas’ jelentésu" börgüt-ként szereplo" olvasatot
bürküt alakra kell emendálnunk. A könyv ido"tálló voltát bizonyítja,
hogy 1975-ben Amszterdamban reprint kiadásban újra megjelent és az
interneten is könnyen megtalálható. Az elo"adásban a kiválasztott
szövegrészek és a szótár egészének elemzésére kerül sor.

*

Jacob M. Landau
Arminius Vámbéry and Abdul Hamid II

By his own account, Arminius Vámbéry had a claim to a special favoured
relation with the Sultan Abdul Hamid II. Vámbéry’s published works
declare that he was a confidential adviser to the Sultan, who honoured
him with invitations to his table and with lengthy private audiences.
Vámbéry used his influence, for example, by arranging an audience, in
1901, with the Sultan for Theodor Herzl, the founder of the World
Zionist Organization. Vámbéry, a conscientious scholar, soon enough
noted the Sultan’s autocratic tendencies which he reported in his
writings but still attempted to mitigate his criticism by praising the
Sultan’s interest in public education and in commerce. Abdul Hamid,
however, was hurt by Vámbéry’s criticism. Furthermore, the Sultan
suspected Great Britain’s territorial designs and praised Russian
policies. Vámbéry took a diametrically opposed view on foreign affairs
which he carefully elaborated in his meetings with the Sultan. Thus
their relations began to cool and found a final expression in a detailed
critical paper published by Vámbéry in a London monthly in 1909 after
the Sultan’s deposition by the Young Turks.

*

Barbara Kellner-Heinkele
Buharai képek – Vámbéry Ármin és George Nathaniel Curzon útleírásainak
összehasonlítása

Utazások Közép-Ázsiában (1864) címu" mu"ve nemzetközi hírnevet hozott
Vámbéry Árminnak. Az ezt követo" negyven évben a szerzo" nemcsak számos
további, a „Kelet”-tel foglalkozó könyvet írt, hanem egy sereg
választékosan megfogalmazott és jártasságát bizonyító újságcikket és
tanulmányt a modern Közép-Ázsiáról. Bár sohasem tért vissza, mégis képes
volt mego"rizni azt a tiszteletet, amely személyét egy olyan régió
politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális szakérto"jeként övezte,
amely a történelem elmaradott területébo"l a „nagy játszma” színterévé
vált. Az oroszok által 1863 és 1895 között megszállt, eladdig ismeretlen
közép-ázsiai területek hamar a részben sikeres, ám sok esetben
sikertelen orosz gyarmati törekvések célpontjává váltak. Vámbéry 31
évesen 1863 márciusa és 1864 januárja között tette meg a Teherán–Híva–
Buhara–Szamarkand utat, majd tért haza sikeresen. Az út rendkívül nehéz
körülmények között telt, bármiféle anyagi támogatás nélkül, olyan
területeken át, ahol a nem muszlimok általában
az életükkel fizettek, ha felfedték kilétüket. Mindössze 25 évvel
késo"bb (1888) a 29 éves George Nathaniel Curzon (1859–1925), az angol
parlament tagja – annak az országnak a képviselo"je, amelyet Vámbéry
felno"tt életének nagy részében mélyen csodált –, kényelmes körülmények
között tette meg utazását Szentpétervárról a türkmén területen át
Buharába, majd onnan Szamarkandba és Taskentbe. Uzun Ada városától
Szamarkandig az út egy részét az akkor újonnan épített, a
Kaspi-tengerto"l Közép-Ázsiába vezeto" vasútvonal egyik szakaszán tette
meg, mely a Buharai Emirátuson keresztül vezetett az oroszok új
közép-ázsiai és turkesztáni gyarmataihoz. Curzon sem anyagi, sem
hivatali támogatásban nem szenvedett hiányt, és nem kellett attól
tartania, hogy életét bármi veszély fenyegetné utazása során. Élményeit
és tapasztalatait az Orosz Közép-Ázsia 1889-ben és az angol–orosz kérdés
(1889) címu" könyvében foglalta össze, amelyhez felhasználta az akkor
rendelkezésre álló, a nagyobb európai nyelveken íródott szakirodalmat,
továbbá a legfrissebb orosz statisztikákat. Ez a mu" és késo"bbi
könyvei, amelyek témáját Perzsiában, Afganisztánban, Kelet- és
Dél-Ázsiában tett utazásai adták, a szerzo"t Angliában Közép-Ázsia
legismertebb szakérto"jévé és az ázsiai ügyek vezeto" tekintélyévé
emelték. A két tudós személyisége, családi háttere, tanulmányai és
világszemlélete igencsak elütött egymásétól, mégis közös volt bennük a
csodálat az Oriens – ahogy Vámbéry mondta, vagy a Kelet iránt – ahogy
Curzon látta. Vámbéry gyerekkorától kezdve gyu"lölte az oroszokat,
Curzon viszont megtanulta tisztelni közép-ázsiai teljesítményüket,
jóllehet az volt a véleménye, hogy az Orosz Birodalom terjeszkedése nagy
veszedelmet jelent az angolok gyarmati uralmára Indiában. Az elo"adás
elo"ször azt taglalja, hogy útikönyveik tanúsága szerint Vámbéry és
Curzon milyen szintu" információkkal rendelkeztek Közép-Ázsiáról, majd
összehasonlítja, hogy mint vélekedtek a területro"l és annak népéro"l,
miután személyes tapasztalatokra tettek szert. Az
elo"adás megkísérli bemutatni azt is, hogy a két ember személyes
háttere, valamint utazásuk körülményei miként befolyásolták írói
stílusukat. Végezetül egy összefoglaló elemzés következik arról, hogy
miként fejlo"dött Európa ismerete Közép-Ázsiáról az orosz hódítást
követo"en, amely eladdig a legtöbb európai szemében egy rejtelmes,
veszélyes és barbár zsarnokok által kormányzott terület volt.

*

Ruth Bartholomä
Vámbéry Ármin közép-ázsiai utazásának értékelése tegnap és ma

Vámbéry Ármin (1832–1913) 1863–1864-es közép-ázsiai útja során a terület
még nem tartozott az Orosz Birodalom felségterületéhez, így az európai
lakosság számára tiltott területnek számított. Ennek ellenére Vámbéry,
magát dervisnek álcázva, Perzsián keresztül sikeresen
visszatért Európába, magával hozva Híva városából egy fiatal mollát.
Vámbérynek ez az utazása egy csodálatos karrier kezdete is volt.
Szívélyes fogadtatása után Londonban utazási élményeit publikálta, és
anélkül hogy egyetemi diplomát szerzett volna, a Pesti Egyetem
professzorává nevezték ki. Ugyanakkor Vámbéry útleírása nemcsak
Európában, de Ázsiában is visszhangot váltott ki. Elo"adásomban rá
kívánok világítani, hogyan vélekedtek Vámbéryro"l és utazásáról a
tárgyalt régióban, a cári Oroszországban, majd a volt Szovjetunióban a
19. századtól napjainkig. Közép-Ázsiában Vámbéry törekvései nem maradtak
ismeretlenek. A közép-ázsiai kánságok orosz megszállását követo" években
számos európai utazott Vámbéry nyomán e térségbe, és beszélt az o"t
vendégül látó emberekkel. Ezen visszajelzések az akkori újságok
hasábjain és más utazási beszámolókban egyaránt megjelentek. Késo"bb
utalt ezekre Vámbéry is Küzdelmeim c. visszaemlékezésében, mely elo"ször
1904-ben angolul jelent meg.

*

Melek Colak
Gondolatok Vámbéry Ármin közép-ázsiai utazásának fontosságáról az Oszmán
Birodalom, Anglia és Oroszország szempontjából

Az egyik visszaemlékezés szerint, amely egy Rahmed-Bi nevu" buharai
férfitól származik, Vámbéryt tanult embernek tekintették. Ez adott a
férfinak okot arra, hogy Vámbéryt útjára engedje anélkül, hogy felfedje
kilétét, akár másnak, akár magának a tudós Vámbérynek. Ugyanez
volt a visszajelzés Emir Yakub kán, Herat város kormányzójától is, aki
néhány évvel késo"bb, amikor Sir Robert Warburton angol hivatalnok
Vámbéryro"l faggatta, így nyilatkozott: „Tudtam, hogy o" csakis európai
lehet… Nem ero"ltettem tovább a kérdezo"sködést, ugyanis féltem attól,
ha bármi gyanú merülne fel ellene, élete akár veszélybe kerülhet.” Ezen
emlékezések szerint Vámbéryt nem úgy tekintették, mint bármiféle
fenyegetést vagy gyanús személyt, sokkal inkább mint egy olyan utazót,
aki tudásra szomjazik, és ezáltal védelmet érdemel; so"t tiszteletet,
amiért minden veszélyt vállalva, inkognitóban utazik. Napjainkban
Vámbéry és üzbegisztáni utazása méltó emlékét o"rzi az az emléktábla,
melyet a buharai Ark ero"dítmény oldalán Schmitt Pál, Magyarország volt
köztársasági elnöke leplezett le 2011 novemberében tett hivatalos
látogatása során. Schmitt Pál az üzbég miniszterelnök, Savkat Mirzijojev
társaságában kifejezte abbéli reményét, hogy az emléktábla a hosszú távú
barátság és a közös megértés szimbóluma lesz. Így megállapíthatjuk, hogy
Vámbéry manapság ezen értékek nagyköveteként él tovább a köztudatban.

*

Csirkés Ferenc -- Fodor Gábor
Három birodalom szolgálatában -- Vámbéry, a közéleti személyiség

Vámbéry Ármin életmu"vének hazánkban talán kevésbé ismert aspektusa
nemzetközi politikai újságírói, valamint diplomáciai tevékenysége. Ez
utóbbi megítélése igen széles skálán mozgott az elmúlt évszázadban,
hiszen míg Nagy-Britanniában ho"snek kijáró tisztelet övezte a 19.
század második felében a magyar kutatót, addig az Oszmán Birodalomban,
majd Törökországban egyre inkább kémnek, ketto"s ügynöknek bélyegezték.
Vámbéry 1863–1864-es közép-ázsiai utazása során és után került szoros
kapcsolatba az angol külügy munkatársaival, aminek egyenes következménye
lett, hogy 1889–1913 között állandó levelezésben állt a Foreign Office
keleti ügyekkel foglalkozó munkatársaival. A II. Abdulhamid szultán
tudtával és az angolok hallgatólagos beleegyezésével végzett közvetíto"i
munkája ma is viták tárgyát képezi, ám a forrásokból
egyértelmu"en kiderül, hogy a Brit Birodalom, valamint a keleti kultúra
iránt egyaránt rajongó Vámbéry célja a civakodó angol és török vezeto"k
kibékítése, az Egyiptom körül támadt ellentét feloldása és egy
oroszellenes szövetség létrehozása volt. Bár a nagypolitika
útveszto"iben kissé esetlenül mozgó tudós végül nem érte el célját,
levelei mégis rendkívül érdekes bepillantást engednek a 19. század
utolsó évtizedének és a 20. század elso" éveinek birodalmak sorsát
eldönto" diplomáciai mano"verezéseibe. Az elo"adás elso" része általános
áttekintést kíván adni Vámbéry Árminról, egy szegény zsidó család
gyermekéro"l, aki egyszerre lett a magyar nacionalizmus
híve, valamint a brit és az oszmán érdekek támogatója. Az elo"adás
második része a londoni Nemzeti Levéltár gyu"jteményében o"rzött anyagot
veszi szemügyre, melybo"l kiderül, Vámbéry milyen fontos ügyekben
próbált közvetíteni a világbirodalmak vitáiban.

Scheiber-centenáriumi felolvasóülés

2013. június 23. vasárnap, 16:00 órakor

Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, V. Széchenyi István tér 9.

Előadások: 

Schweitzer József: Scheiber Sándor és a zsinagógai szószék

Shlomo Spitzer: Scheiber Sándor és a geniza kutatás

Komoróczy Géza: Scheiber Sándor magyar és magyar-zsidó történelme

Hidvégi Máté: Scheiber Sándor munkássága a Scheiber-bibliográfia szerint

Megnyitja: Schöner Alfréd, az OR-ZSE rektora


forrás

Vámbéry emlékév

Zajlik az Emlékév, van Vámbéry Ármin Centenáriumi Emlékbizottságunk, lesz számos kiadvány és egy Emlékkonferencia is 

- tudhattuk meg az Emlékbizottság keddi sajtótájékoztatóján.

REMEK!

Minden esemény(sorozat), ami kicsit is ráirányítja a reflektort az orientalisztika múltjára és jelenére, dicséretes. Különösen, ha az Állam is belead némi pénzt. Köszi!!!

Szerencsére Vámbéry volt annyira celeb, hogy személye, legendája ma is felkelti és fenntartja a figyelmet. Talán a tudomány is profitálhat ebből a hírnévből.

Neves hazai és külföldi szakemberek adnak majd elő az Emlékkonferencián. Az esemény ideje 2013. szeptember 13. Péntek 13, egyúttal Jom Kippur előestéje.

Ez a legjobb alkalom a központi Vámbéry-konferenciára, elvégre csak egy izraeli előadó lesz (neki biztos mindegy) az érdeklődő mózesvallásúak pedig, ha nem akarnak izzadva és lestrapálva rohanni az eseményről a zsinagógába, majd elmennek korábban - és kihagyják pl. az emlékkiállítás megnyitót.

Nem lehet minden privát kis igényt figyelembe venni egy komoly, nemzetközi eseménynél! Elvégre csak a legnagyobb zsidó ünnep köszönt be aznap, amikor még azok is elmennek a zsinagógákba, akik amúgy egész évben elkerülik a templomukat. Különben is, Vámbéry minden volt: zsidó, protestáns, muszlim... hagyjuk ezt a kicsinyes partikularizmust!


Érdekes infókat tartalmaz még a sajtóanyag: ha lesz pénz, újra kiadják Vámbéry Küzdelmeim c. memoárját - igaz fenn van a neten, szabadon letölthető a Magyar Elektronokus Könyvtár oldalán.

A Magyar Tudomány nyári számában megjelenő tanulmányokat pedig (miközben nyomtatva és online is könnyen hozzáférhető a folyóirat) kötetben is megjelentetik.

"A meghívottak utazási költségeit az MTA, szállás- és étkezési költségeit az ELTE  és az EMMI vállalta magára". Ott jó a menza.


Remélem, e jó gyakorlat nyomán 2021-ben lesz egy remek Goldziher-emlékbizottságunk, és szervezünk egy nagy konfit. De ugye nem Erev Karácsonykor?

Maróth Miklós 70

 Sem az MTA, sem a PPKE oldalán nem találtam erről infót, csak a FB-n. 



A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 
NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYOK OSZTÁLYA 

tisztelettel meghívja Önt 

2013. május 24-én, pénteken 10.00 órakor 

Maróth Miklós, az MTA rendes tagja, az MTA alelnöke 70. születésnapi üdvözlése 

alkalmából rendezett könyvbemutatóra. Az ülést megnyitja : 

Paládi-Kovács Attila, az MTA rendes tagja, a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnöke 

Az ünnepeltet köszönti:
Nyomárkay István, az MTA rendes tagja, a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnökhelyettese 

Edmund Bosworth, az MTA tiszteleti tagja: 
Recent contributions to the history of the Ghaznavids and Seljuqs 

Bert Fragner, az MTA tiszteleti tagja: 
Wie entsteht eine Nationalküche? Ein analytischer Blick auf persische Kochbücher 

Adorjáni Zsolt, PhD: 
Perseus ragyogása. Megjegyzés Simónidés Danaé-töredékéhez (/fr./ 543. 11 PMG) 


A Maróth Miklóst köszöntő kötetet bemutatja: Fodor Pál, az MTA doktora, 
az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója 


A könyvbemutató helye: 

Magyar Tudományos Akadémia Budapest V., Kupolaterem Széchenyi tér 9. III. em.

Új MTA-tagok, 2013

Megválasztották az MTA új tagjait

erősödött a gender mainstreaming, volt egy kis fiatalítás (naná hogy a természettudományokban), és három orientalistával is büszkélkedhetünk/büszkélkedhetnek:

Juha Antero Janhunen az altajisztika, Vásáry István a turkológia, Shaul Shaked pedig a "klasszikus szentháromság  a la Bacher" (iranisztika, arabisztika, hebraisztika) csapatát erősíti


gratula! 

Kőrösi Csoma Sándor

Kőrösi Csoma Sándor, a tibetisztika megalapítója

A Magyar Tudomány 2010/1-es száma válogat a Magyar Tudományos Akadémián
2009. április 21-én tartott emlékülés anyagából

Dévényi Kinga: Előszó
Pálinkás József: Megnyitó
Vásáry István: Csoma és a magyar őshazakutatás
Wojtilla Gyula: A szanszkrit filológia jelentősége Csoma munkáiban
Dévényi Kinga: Tartalmi feltárás, konzerválás, digitalizálás: az MTAK Csoma gyűjteménye a XXI. században 
Kelecsényi Ágnes: Kőrösi Csoma Sándorral kapcsolatos Stein-dokumentumok az MTA könyvtárában 
Orosz Gergely: A Kálacsakra-tantra Kőrösi Csoma Sándor munkásságában
A Világemlékezet részévé vált az MTAK Csoma-archívuma

Török vonatkozású cikkek a Magyar Tudomány-ban

Török vonatkozású cikkek a Magyar Tudomány elmúlt néhány évfolyamából

Bár nem egészen friss hír, mégis érdemes kiemelni - mielőtt elsüllyednek az archívumok mélyén - a Magyar Tudomány c. folyóiratunk néhány török vonatkozású írását illetve tematikus összeállítását, 2010 óta.

A 2010/10-es számban Tasnádi Edit emlékezik meg a 150 éve született Kúnos Ignácra, "a török népköltés kincseinek felfedezőjére ismertetőjére, és bizonyos tekintetben megmentőjére". Ő sem a Tudományegyetemen, hanem a Keleti Kereskedelmi Akadémián lett professzor...



Egy évre rá, a 2011/10-es számban a vegyesfelvágott között három török vonatkozású írás bújik meg:

Tasnádi Edit: Evlija Cselebi Magyarországon
Metin Türktüzün: 400 éve született Evlija Cselebi, a kütahyai világutazó
valamint
Kovács Nándor Erik megemlékezése Rásonyi Lászlóról



végül. de nem utolsósorban a 2011/4-es számban tematikus összeállítást olvashatunk Magyarok és törökök egymás szemével (Identitások – ön- és ellenségképek – az elfogadástól a rokonszenvig) címmel, Fodor Pál szerkesztésében:


Fodor Pál: Bevezetés
Fodor Pál: Az oszmántól a törökig – a török nemzeti gondolat megszületése
Fodor Pál: A törökök magyar szemmel
Tasnádi Edit: A török irodalom Magyarországon
Fodor Pál – Ivanics Mária – Sudár Balázs: A magyarok oszmán és török szemmel
Vecdet Erkun: Magyarországról és a magyarokról – visszaemlékezés
Dursun Ayan: Szent István királytól a mai Magyarországig

Platz 60 für Goldziher?

Érdekes névsorra akadtam: "Magyar Tudósok Fala Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának javaslata alapján". Ezen Goldziher Ignác a 60. helyet foglalja el.

Jó. Lesz valami emlékfal (lett azóta?).

De mi ez a sorrend? Nem ABC, nem kronológiai, akkor meg hogy kerül Goldziher a hatvanadik helyre? Ennyi "szavazatott kapott"? Ki szavazott? Hatvanadikra jutott valaki(k) eszébe?

Vagy örüljünk, hogy felkerül(t) egyáltalán?