2014. márc. 15.

Sebastian Brock: The Case of Syriac

Charting the Hellenization of a Literary Culture: The Case of Syriac

Monday, March 24, 2014 - 5:30pm to 7:00pm
, 
CEU Nador u. 13 Room: 002
The extent to which Syriac literary culture had been hellenized over the course of the fourth to seventh century AD is clearly illustrated by the change in epistolary greeting formulae, moving from the Semitic ‘peace’ (shlam) to the Greek ‘to rejoice’ (chairein). After some preliminary remarks on the term hellenization in the context of Syriac literary culture, some different ways of charting its advance are indicated by examples provided by sondages in four different areas: 1. The shift in attitudes towards translating Greek into Syriac over the course of time, with the move from reader-oriented to text-oriented translations. This is most clearly illustrated by the successive translations/revisions of the Gospels, where an important role was also played by the christological controversies. The same shift, with the same turning point of c. AD 500, is equally observable with translations of patristic and secular literature (notably Basil, Gregory of Nazianzus, Severus and Ps. Dionysius for the former; Porphyry’s Eisagoge and Aristotle’s Categories for the latter). The altered situation at the time of the ‘Translation Movement’ (8th/9th cent.), however, required a return to reader-oriented translations; the same applies to translations of Byzantine hymnography at much the same time; 2. The growing number of Greek loanwords taken over into Syriac, and 3. the growing number of adjectival forms in use. The dramatic growth in both these cases can be charted diachronically, thanks to the existence of sufficient dated or datable texts; 4. The adoption of Greek literary genres and imagery. An excellent example of the former is the adoption of the Preface, and of the latter, athletic and nautical imagery.
Dr. Sebastian Brock was formerly Reader in Syriac Studies at the University of Oxford and is a Professorial Fellow of Wolfson College. His interest extends to almost all fields connected to Syriac studies, including linguistics, manuscript studies, translation theory, historiography, history of philosophy, spirituality, theology. Among Syriacists he is called Malfono d-malfone, that is, the teacher of all the teachers as there are virtually no Syriaci scholars who would not be his pupils in one way or another.

2014. márc. 10.

Journal of Jewish Languages 1/2 (2013)

Journal of Jewish Languages Volume 1, Issue 2, 2013



Formation and Diversity of Jewish Languages and of Judeo-Arabic in North Africa I. Middle Judeo-Arabic and its Forms of Hybridization
Author: Joseph Chetrit

On the Mizraḥi Sociolect in Israel: A Sociolexical Consideration of the Hebrew of Israelis of North African Origin
Author: Yehudit Henshke

Preliminaries to the Critical Edition of the Judeo-Italian Translation of the Siddur
Author: Michael Ryzhik

The Romance Component in Yiddish: A Reassessment
Author: Cyril Aslanov

Reviews

Borovaya, Olga. 2012. Modern Ladino Culture: Press, Belles Lettres, and Theater in the Late Ottoman Empire. Bloomington: Indiana University Press. 304 pp.
Author: Marcy Brink-Danan

Rabinovitch, Lara, Shiri Goren, & Hannah S. Pressman (eds.). 2013. Choosing Yiddish: New Frontiers of Language and Culture. Detroit: Wayne State University Press. 360 pp.
Author: Tatjana Soldat-Jaffe

Schwarzwald (Rodrigue), Ora. 2012. Sidur para mujeres en ladino, Salónica, siglo XVI [Seder Nashim—A Ladino Prayer Book, Thessaloniki, Sixteenth Century] שורצולד (רודריג), אורה. תשע”ב. סדר נשים—סידור תפילות בלאדינו סלוניקי, המאה השש עשרה. ירושלים: מכון בן צבי.‫ Jerusalem: Ben-Zvi Institute, 11+247+[40] [Hebrew and Spanish]
Author: Nivi Gomel


2014. márc. 9.

Biblia és a középkori zsidó filozófia



Visi Tamás


az olmützi Palacky Egyetem Judaisztikai Intézetének kutatója

2014. március 11-én 


„A Biblia és a középkori zsidó filozófia” 

címmel tart előadást. 

A középkori zsidó filozófusok egyik legfontosabb feladatuknak tartották, hogy a Biblia értelmét
felfedezzék. Úgy gondolták, hogy a Biblia helyes értelmezéséhez nem elégséges a rabbinikus
hagyományok által közvetített tudásanyag, hanem a görög és arab filozófiai irodalom tanulmányozása
is szükséges. A bibliai történeteket a kor tudományos világképének megfelelően értelmezték újra.
Másrészt, bibliai történetek és gondolatok új feladatokat jelöltek ki a filozófusok számára is:
például, a teremtéstörténet értelmezése az első pillanat, és általában az idő mibenlétéről szóló
spekulációknak adott új lendületet.

2014. febr. 11.

Közel s Távol 2014 programja

Felkerült az 5. Közel s Távol orientalisztikai diákkonferencia programja


»KORSZAKOK«          2014. MÁRCIUS 6–9. 


Most is a "Távol" dominál, de péntek délután "Közelednek" egy kicsit:


ECSET- ÉS TOLLVONÁSOK 
SZEKCIÓVEZETŐ: IVÁNYI TAMÁS

13.30 OROSZI GYÖNGYI Az Ezeregyéjszaka és a görög regény kapcsolatának vizsgálata a klasszikus
arab prózairodalom tükrében
14.30 MÉSZÁROS ÁGNES A magyarországi művészet történetének egy kevéssé ismert fejezete: XIX. századi orientális festőink
15.00 DÉNES MIRJAM, SZÁLKAI KINGA A „keleti nő” papíron és vásznon Vámbéry Ármin művei és
korának orientalista festészete alapján

15.00 SZÜNET

15.15 DUDLÁK TAMÁS Nomádok és oszmánok – Toleranciától az üldöztetésig?
15.45 SZVÉTEK ATTILA Az iszlám gazdasági gondolkodás fejlődése
16.15 ÉVA ÁDÁM Az iszlám jog „magasabb célkitűzései” (maqasid al-shari’ah) Muhammad al-Tahir
ibn ’Ashur modern kori szerző értelmezésében
16.45 ŐZE DÁVID Habib Bourguiba elnöki tevékenysége Tunézia francia gyarmati örökségének tükrében

2014. febr. 9.

Vásáry István székfoglaló előadása

Vásáry István, az MTA levelező tagjának székfoglaló előadása:

Többnyelvűség és kulturális kölcsönhatások az Arany Hordában.


Az előadás időpontja: 2014. február 17. (hétfő) 14:00 óra
Az előadás helyszíne: Magyar Tudományos Akadémia Székháza, Felolvasóterem   



A Mongol Birodalom létrejötte a világtörténelem páratlanul fontos eseménye, amely évszázadokra meghatározta Eurázsia sorsát. Miután 1206-ban Dzsingiszt a mongol törzsi világ kánjává választották, elindultak a hódító hadjáratok, melyek során mindössze két nemzedék alatt, tehát az 1260-as évekre létrejött egy Kínától a Kárpátokig húzódó, hatalmas eurázsiai birodalom. A 13-14. századi Mongol Birodalom történeti, kulturális és nyelvi szempontból való kutatása ugyan mindig a nemzetközi érdeklődés előterében állt, de az elmúlt évtizedekben a globalizmus és a multikulturalizmus jelenségei nyomán sokan különös figyelemmel fordultak a mongol hódítások és a mongol kor felé, melyben a modern kori globalizmus középkori előképét keresték és keresik. A székfoglaló címében jelzett összehasonlító vizsgálódásaimat elsősorban a művelődés- és kultúratörténet szempontjai vezérelték, tehát nem a többnyelvűség nyelvészeti elemzéséről lesz szó, hanem inkább azokról a szellemi hatásokról, amelyeket a többnyelvűség ténye a kulturális kölcsönhatások területén létrehozott. A többkultúrájúság jelenségeinek vizsgálatát előadásomban a Mongol Birodalom nyugati részén önállósodott két utódállam (ulusz), az Arany Horda és kisebb mértékben az ilkánida Irán esetében fogom elvégezni, főbb vonalaiban az 1250 és 1350 közötti évszázad időbeli keretei között.
Először az ujgur írásos mongol írásbeliségről lesz szó, annak birodalmi elterjedtségéről a káni kancelláriákban. Ennek kapcsán taglaljuk a pecséteket és a hatósági táblákat (paizi), melyek használata egyértelműen kínai eredetű.
Majd a török idiómák vizsgálatára kerül sor. Ennek során a mongol kor előtti kiterjedt török írásbeliség áttekintése után az Arany Horda-i kancelláriák török nyelvű okleveles gyakorlata vizsgálatunk tárgya. Külön történik említés az ilkánida Irán kisszámú, de érdekes következtetésekre lehetőséget adó török nyelvű anyagáról (jarlik-bejegyzések és Mar Behnam felirata). Az ilkánok és dzsalairidák korának kisszámú perzsa oklevele is itt kerül tárgyalásra. A 13-14. századi török nyelvű Arany Horda-i iratok korabeli orosz és olasz fordításai is érdekes bepillantást engednek a többnyelvűség és többkultúrájúság működésébe. Ennek kapcsán esik szó a tatár-orosz nyelvi kontaktusokról, amelyek a tatár-orosz kulturális csere mértékéről és jellegéről adnak pontos képet.
A két mongol állam éremkibocsátása és az éremfeliratok szintén jó anyagot szolgáltatnak a nyelvi és kulturális diverzitásra (ujgur betűs mongol, arab, phagspa- és tibeti írás).
A többnyelvűség jelenségei után az előadás a vallási sokféleséget veszi sorra (tengrizmus; iszlám; buddhizmus; kereszténység), majd a két, hosszú távon legelterjedtebb és kultúraformáló vallásnak, a török-mongol tengrizmusnak és az iszlámnak a jogra és a szokásrendszerre gyakorolt hatásait kutatja. Áttekinti az iszlám elterjedését az Arany Hordában (Berke kán és Özbek kán); majd szemügyre veszi az iráni mongolok muzulmán konverzióját (Gázán kántól Abú Szaíd kánig). Végül megvizsgálja a mindkét államban párhuzamosan továbbélő jasza (mongol jogrend) és saría (iszlám jog) főbb jellegzetességeit, mely jelenség aztán Timur és a timuridák államainak is meghatározó tényezője lesz a 14-15. században.

Forrás: MTA

2014. febr. 4.

Kósa Gábor habilitációs előadása

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tisztelettel meghívja Önt


Kósa Gábor habilitációs előadására


A habilitációs előadás időpontja: 2014. II. 06. 13:30


A habilitációs előadás címe: A ’Sámánok’ elnevezései és funkciói az ókori Kínában
A tudományos előadás címe: A Buddha with a cross – The so-called seiun-ji image 


Az előadások helye: ELTE Bölcsészettudományi Kar Alagsori Tanácsterem 

(Budapest VIII., Múzeum krt. 4/D)