Az MTA Könyvtár és Információs Központ és az ELTE Belső-ázsiai Tanszéke tisztelettel meghívja a
Szentkatolnai Bálint Gábor (1844–1913)
halálának 100. évfordulója alkalmából rendezendő emlékülésre.
Időpont: 2013. november 6, szerda, 14:00 óra
Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ (Budapest V. ker., Arany János u. 1), Konferenciaterem (II. emelet)
VÁSÁRY ISTVÁN
Nyitó beszéd: A keletkutató Szentkatolnai Bálint Gábor
Opening address: Gábor Bálint as Orientalist
BIRTALAN ÁGNES
Szentkatolnai Bálint Gábor kalmük és halha nyelvi és népköltési gyűjtése
Gábor Bálint’s Records of the 19th-Century Kalmyk and Khalkha Language and Folklore
DZS. BAT-IREEDÜI
A páros szavak és kifejezések szemantikai kérdései a mongol nyelvben
Semantics of Paired Words and Phrases in the Mongolian Language
BASKI IMRE
Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvi gyűjtése a keresztény tatárok között
Gábor Bálint’s Description of the Language of Christianised Tatars
KÁPOLNÁS OLIVÉR
Szentkatolnai Bálint Gábor és a mandzsuk szertartásos könyve
Gábor Bálint’s Research into the Manchu Court Rituals
RÁKOS ATTILA
Szentkatolnai Bálint Gábor és a magyar–mongol nyelvhasonlítás kezdetei a 19. században
Gábor Bálint and the Beginnings of the Hungarian–Mongolian Comparative Linguistics in the 19th Century
Szentkatolnai Bálint Gábor nyomában a mongol népek között (SOMFAI KARA DÁVID és DEMETER LÁSZLÓ dokumentumfilmje)
In the Wake of Gábor Bálint among the Mongol Peoples (a documentary by Dávid Somfai Kara and László Demeter)
Auf Goldzihers Spuren. Orientalistik gestern und heute. Goldziher nyomában. Keletkutatás, orientalisztika tegnap és ma
2013. okt. 25.
2013. okt. 18.
Goldziher-Korrespondenz online
Die Korrespondenz von Ignác Goldziher, die in der Orientalischen Bibliothek der Ungarischen Akademie der Wissenschaften aufbewahrt wird, kann ab sofort auch online recherchiert werden.
Danke, MTA
Csodás hír az MTA Könyvtárának honlapján: Goldziher Ignácnak a Keleti Gyűjteményben őrzött levelezése digitalizálva is elérhető.
Köszönjük
2013. okt. 16.
Iszlám esték II.
az Iparművészeti Múzeumban, második rész
2013. október 24.
17:30 - Tárlatvezetés az "Iszlám művészet" című kiállításban
18:00 - Az Iszlám
előadó: Dr. Dobrovits Mihály tudományos munkatárs SZTE-MTA Turkológiai Intézet
19:30 - Korán részletek
recitál: Fares Al-Qudaimi vezető imám Magyarországi Muszlimok Egyháza
2013. okt. 15.
Kovács Nándor Erik doktori védése
AZ ELTE BTK meghírdette Kovács Nándor Erik (ELTE BTK Török Tanszék) doktori védését
"A sikájet defterik. A szultáni tanács jogorvoslati szerepének 17. századi változásai a kimenő parancsok tükrében" címmel (TÖRTÉNELEMTUDOMÁNY - Oszmán-török történelem)
2013. október 24. csütörtök 10:00
Budapest VIII. MUK 4/D. Alagsori Tanácsterem
Meghívó és tézisek itt
2013. okt. 10.
Hawwa 11/1
The Historical Roots and Occurrence of Honour-Related Violence in Non-Muslim and Muslim Societies
A.T. Fildis
The Feminization of Control: Female Militia and Social Order in Iran
Saeid Golkar
Custody Regulations in the United Arab Emirates: Legal Reforms and Social Realities
Lena-Maria Möller
A Case Study of Patriarchy and Slavery: The Hermeneutical Importance of Qurʾānic Assumptions in the Development of a Values-Based and Purposive Oriented Qurʾān-sunna Hermeneutic
Adis Duderija
Al-Qushayrī and His Legacy
Journal of Sufi Studies Volume 2, Al-Qushayrī and His Legacy
Introduction: Al-Qushayrī and His Legacy
Martin Nguyen; Matthew Ingalls
On the Subtleties of Method and Style in the Laṭāʾif al-ishārāt of al-Qushayrī
Kristin Zahra Sands
Al-Tafsīr al-kabīr: An Investigation of al-Qushayrī’s Major Qur’an Commentary
Martin Nguyen
The Spiritual and Physical Progeny of ʿAbd al-Karīm al-Qushayrī: A Preliminary Study in Abū Naṣr al-Qushayrī’s (d. 514/1120) Kitāb al-Shawāhid wa-l-amthāl
Francesco Chiabotti
Influences of Qushayrī’s Laṭāʾif al-ishārāt on Sufi Qur’anic Commentaries, Particularly Rūzbihān al-Baqlī’s ʿArāʾis al-bayān and the Kubrawi al-Taʾwīlāt al-najmiyya
Alan Godlas
Recasting Qushayrī’s Risāla in Fifteenth-Century Egypt
Matthew Ingalls
Reviews
2013. okt. 9.
Iszlám esték: A kalifátusok kora
Az Iparművészeti Múzeum új sorozatot indít az Iszlám művészet kiállításukhoz kapcsolódva,
címmel. A tárlatvezetést előadás, majd valamilyen zenei/művészeti esemény követi. Eddig négy este programja ismert - röplapokról, melyek a városban keringenek, de az intézmény honlapjára még mindig csak a az első eseményt tették fel.
Október 10., csütörtök
17:30 - Tárlatvezetés az "Iszlám művészet" című kiállításban
18:00 - Előadás:
Dr. Zimonyi István egyetemi tanár előadása (Szegedi Tudományegyetem)
Az Arab-félsziget a 7. század előtt nem játszott jelentős szerepet, ellenben északi és déli sávján hagyományosan jelentős civilizációs központok voltak elég Mezopotámiára, aztán Perzsiára illetve Föníciára, majd a római és bizánci uralom alá kerülő Szíriára gondolni. A 7. században Arábiában megszületik az Iszlám és nyomában egy új világ-birodalom, ami pedig az iszlám civilizáció kialakulásához vezetett. Milyen történeti tényezők tették lehetővé ezt az átalakulást, amely megszüntette a Mediterraneum civilizációs egységét és a Földközi-tenger északi és déli partját két különböző civilizációra bontotta, ugyanakkor az iszlám Kínától Spanyolországig egy egységes vallási-kulturális rendszert hozott létre, amelybe az antik görög, perzsa és indiai civilizáció szellemi és kulturális kincseit gyűjtötték egybe. Ezáltal a 7-15. században Kína mellett a világ vezető civilizációját képezte.
Iszlám esték
címmel. A tárlatvezetést előadás, majd valamilyen zenei/művészeti esemény követi. Eddig négy este programja ismert - röplapokról, melyek a városban keringenek, de az intézmény honlapjára még mindig csak a az első eseményt tették fel.
Október 10., csütörtök
17:30 - Tárlatvezetés az "Iszlám művészet" című kiállításban
18:00 - Előadás:
A kalifátusok kora - Az iszlám középkori története
Dr. Zimonyi István egyetemi tanár előadása (Szegedi Tudományegyetem)
Az Arab-félsziget a 7. század előtt nem játszott jelentős szerepet, ellenben északi és déli sávján hagyományosan jelentős civilizációs központok voltak elég Mezopotámiára, aztán Perzsiára illetve Föníciára, majd a római és bizánci uralom alá kerülő Szíriára gondolni. A 7. században Arábiában megszületik az Iszlám és nyomában egy új világ-birodalom, ami pedig az iszlám civilizáció kialakulásához vezetett. Milyen történeti tényezők tették lehetővé ezt az átalakulást, amely megszüntette a Mediterraneum civilizációs egységét és a Földközi-tenger északi és déli partját két különböző civilizációra bontotta, ugyanakkor az iszlám Kínától Spanyolországig egy egységes vallási-kulturális rendszert hozott létre, amelybe az antik görög, perzsa és indiai civilizáció szellemi és kulturális kincseit gyűjtötték egybe. Ezáltal a 7-15. században Kína mellett a világ vezető civilizációját képezte.
következő alkalom: október 24.
Forrás: IMM
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)