Tanszéki honlapok: ELTE Iranisztika tanszék

ELTE Iranisztika tanszék

Folytatjuk a szemlélődést az ELTE Orientalisztikai Intézetének egy másik honlapján: Iranisztika!

A jó hír (a törökkel szemben): lézetik! Címe: http://www.iranisztika.elte.hu


Lássuk, mi van benne. A Nyitólapon a Tanszék munkatársait sorolják föl, de hiába kattintunk bárkinek is a nevére: semmilyen adatok nem kapunk róluk. Se szakmai életrajz, se tudományos tevékenység, se oktatott kurzusok. Egyetlen kivétel a tanszékvezető publikációs listája.

Menjünk tovább. Az "Iranisztika" menüpontban a tudományág hazai történetének rövid összefoglalása és egy nemzetközi kitekintés (hol oktatnak iranisztikát), de linkek itt sincsenek megadva. Ez sem sok.

Jönnek a Hírek. Ez szokott a top-aktuális rovat lenni. Rákattintunk: "Az Iranisztikai Tanszék két végzős MA hallgatója...szakmai találkozón beszámoltak kutatásaik eddigi eredményeiről". Ez jó, de mikor? Tavaly ilyenkor. A menüpont 2011 júniusa óta nem frissült! Tovább:

A Faliújság ("Fogadó órák") üres. A Kurzusok menüpont úgyszintén. Egy üres 2011 őszi táblázatkeretet felraktak, de kitölteni már nem sikerült. A Képzések menüpontban általános leírás a BA és az MA képzésekről, a "Keleti nyelvek és kultúrák, iranisztika szakirány BA tanegységlista" link nem vezet sehova. A Könyvtár menüpontban végezetül közlik velünk annak nyitvatartását, idézem:

"...

hétfő:
kedd:
szerda:
csütörtök:

..." idézet vége. Hát...Az ELTE Iranisztika sem áll a helyzet magaslatán, ami az önbemutatást illeti. Na majd az Arab tanszék...

Tanszéki honlapok: ELTE Török tanszék

Tanszéki honlapok: ELTE Török tanszék

Új sorozatot indítunk. Végignézzük az "orientalisztikai" tanszékek, kutatóhelyek honlapjait.

- Ki mit mond el magáról és a tudományáról a nagyvilágnak?
- Hogyan mutatják be a tanszéken folyó kutatómunkát, a képzési kínálatot az érdeklődőknek?
- Mit tudunk meg a tanszék volt és jelenlegi munkatársairól, a tanszék, a tudományág történetéről?
- Miért érdemes éppen hozzájuk menni tanulni? Vagy csak benézni egy konferenciára, tanszéki rendezvényre? KáBé ezekre a kérdésekre kell, hogy választ adjanak a tanszéki  honlapok.

Nézzük meg, mi valósul meg ebből...az ELTE BTK Török filológiai tanszék honlapján!
Gyors válasz: SEMMI, mivel a tanszéknek nincs honlapja, ahogy azt az üres honlap-sor is tanúsítja:
http://exbtk.elte.hu/tanszek.orientalisztika.torok.aspx

Török Filológiai TanszékCím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D
Telefon: 411 6500 / 5397, 485 5202
Honlap:
E-mail: turkish@ludens.elte.hu

Pedig szívesen olvasnának az érdeklődők:

- a turkológia első magyarországi tanszékéről, keletkezéséről, hazai és nemzetközi jelentőségéről
- az évtizedek óta létező két szakirányról, a török filológiáról és az oszmanisztikáról
- az alapító és más elhunyt mesterekről: Németh Gyuláról, Fekete Lajosról, Káldy-Nagy Gyuláról
- a jelen professzorairól és a tehetséges utánpótlásról
- a tanszék munkatársai által jegyzett kiadványokról



ps: a nemrég elhunyt Káldy-Nagy Gyuláról megjelent emlékezéseket összegyűjtötte és közzéteszi....nem, nem az ELTE Török tanszék, melynek évtizedekig oktatója volt, hanem Dr. Simicskó István fideszes képviselő honlapja: http://simicskoistvan.fidesz.hu/index.php?id_cikk=19575

"Zwischen jüdischer Tradition und Wissenschaft"

Peter Haber: Zwischen jüdischer Tradition und Wissenschaft. Der ungarische Orientalist Ignác Goldziher (1850 -1921). Köln, Weimar, Wien 2006 (= Lebenswelten osteuropäischer Juden; 10).
ISBN 3-412-32505-8 | 265 Seiten, broschiert | € 24,90 / sFr. 43.70

Leseprobe: http://www.hist.net/datenarchiv/haber/goldziher/goldziher_leseprobe.pdf

Ignác Goldziher - Un autre orientalisme ?

De jó, létezik francia nyelvű Goldziher-recepció is...már csak a kötethez kellene hozzájutni...

Ignác Goldziher Un autre orientalisme ?

Sous la direction deCéline Trautmann-Waller

Figure incontournable de l’orientalisme européen des XIXe-XXe siècles, Ignác Goldziher (1850-1921) est, avec Christiaan Snouck Hurgronje, l’un des principaux fondateurs de l’islamologie moderne. Une formation hors norme le fait passer des études talmudiques et secondaires en Hongrie aux études orientales (à Budapest, Berlin, Leipzig, Leyde, Vienne) puis à un long voyage en Orient (1873-74). Il est l’un des premiers Européens à assister aux cours de l’Université coranique d’Al-Azhar. Ses recherches, consacrées à l’histoire des religions – en particulier de l’islam -, étudient leur inscription dans une histoire culturelle plus large. Venus d’horizons disciplinaires différents, les auteurs de ce volume étudient son oeuvre en la replaçant dans divers contextes et en interrogeant la réception qu’elle connaît jusqu’à aujourd’hui. Goldziher est l’une des figures d’un orientalisme d’Europe centrale et orientale, récemment caractérisé comme « orientalisme de la frontière » (Andre Gingrich), et qui reste à découvrir ou à redécouvrir. Sa relation avec Carl Heinrich Becker ou sa « non-rencontre » avec Max Weber invitent à s’interroger sur les relations entre philologie, études orientales, histoire culturelle et sciences sociales naissantes. Son idéal d’universalité, son exigence de rigueur scientifique ainsi que son empathie avec le monde arabe et musulman lient sa conception et sa pratique des études orientales à une critique de l’européocentrisme.


Peter Haber, Une assimilation fragile. Ignác Goldziher et l’histoire judéo-hongroise
Willem Otterspeer, Goldziher à Leyde
Dénes Gazsi, Les relations de Goldziher avec les orientalistes hongrois (Ármin Vámbéry, Vilmos Bacher, Sándor Kégl et Aurél Stein)
Dominique Bourel, De Berlin à Budapest : Carl Heinrich Becker et Ignác Goldziher
Sabine Mangold, Ignác Goldziher et Ernest Renan - Vision du monde et innovation scientifique
Suzanne Marchand, Ignác Goldziher et l’orientalisme au XIXe siècle en Europe centrale
Céline Trautmann-Waller, Histoire culturelle, religions et modernité, ou y a-t-il une « méthode» Goldziher ? Ludmila Hanisch, « Islamisme et Parsisme » après Goldziher. Contributions des iranisants allemands Catherine Mayeur-Jaouen, Le culte des saints musulmans à la lumière d’Ignác Goldziher
Alain Messaoudi, Ignác Goldziher en France : échanges savants et réception de l’oeuvre (1876-1920) François Angelier, Louis Massignon – Ignác Goldziher : Influence intellectuelle et legs spirituel. Correspondance inédite (1909-1921)
Youcef Djedi, Max Weber et Ignác Goldziher : la « non-rencontre »
Nora Lafi, Goldziher vu d’Al-Azhar : ‘Abd Al-Jal l Shalab et la critique de l’orientalisme européen

Goldziher Memorial Conference 2000

Proceedings of the Goldziher Memorial Conference
Published in 2005, available at the Library of the Hungarian Academy of Sciences

http://konyvtar.mta.hu/download/keleti_gy/goldziher_orientalstud.pdf

2000-ben rendezték a konferenciát, 2005-ben jelent meg a kötet. Az Akadémiai Könyvtárban kapható...kihez jut így el? Könyvtárakba biztos nem, mert elég drága (de szép keménykötésben)

Goldzihers Werke online I.

1.) Goldzihers Aufsätze in der ZDMG in der “Virtuellen Fachbibliothek Vorderer Orient MENALIB”:

http://menadoc.bibliothek.uni-halle.de/dmg/search/quick?&query=Goldziher

2) “Muhammedanische Studien” – Volltext im Bestand des “SSG Vorderer Orient digital” der Universitäts- und Landesbiblithek Sachsen-Anhalt, Halle

http://menadoc.bibliothek.uni-halle.de/ssg/search/quick?query=Goldziher


3.) "Az iszlám kultúrája" (Részlet)
http://vmek.oszk.hu/03400/03418/03418.htm


4.) "A BUDDHIZMUS HATÁSA AZ ISZLÁMRA"
http://terebess.hu/keletkultinfo/goldziher.html


5.) "AZ ISZLÁM AZ OMAJJÁDOK BUKÁSÁIG"
http://terebess.hu/keletkultinfo/iszlambukas.html


(Für die Inhalte der Links übernehme ich keine Verantwortung :)

Über Goldziher / Goldziherről

Lebensläufe, Würdigungen / Életrajzok, méltatások


Heller Bernát, a tanítvány / Bernát Heller, der Schüler

http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/goldziher.html

Simon Róbert, a “kritikus utód” / Róbert Simon, “der kritische Nachfolger”

http://epa.oszk.hu/00700/00775/00015/137-157.html (In: Magyar Tudomány 2000/2)

Willkommen - Beköszöntő

Ein Blog, dem Andenken Goldzihers und "seinen" Themen gewidmet. Wie der Namengeber - zweisprachig

Goldziher  emlékére és szellemében kezdem meg ezt az új blogot - a névadóhóz méltón, két nyelven

Hauptthemen: Goldzihers Leben und Werk, Orientalistik gestern und heute, Wissenschaftsgeschichte, Wissenschaftspolitik, Konferenzen und Buchbesprechungen, und vieles mehr...

Témáink: Goldziher élete és munkássága, keletkutatás régen és ma, Magyarországon és a világban

Leider waren die Adressen goldziher.blogspot.com und orientalistik.blogspot com bereits besetzt. warum nur? sie sind seit jahren inaktiv...aber die adressen nicht mehr verfügbar. schade :(

Ki volt az az okos aki elfoglalta a goldziher.blogspot.com címet - de azóta se ír bele? ejnye...


DISCLAIMER: 

Alle Angaben im gesamten Blog ohne Gewähr. 
Für die Inhalte der verlinkten Webseiten übernehmen wir keine Verantwortung.
We take no responsibility for the contents of the links presented in the blog.
A belinkelt weboldalak tartalmáért semmiféle felelősséget nem vállalunk.