Jerusalem Studies in Arabic and Islam 37/38

Jerusalem Studies in Arabic and Islam 37 (2010) 38 (2011)

Studies in honour of Aryeh Levin

Volume I. and Volume II.

számos nyelvészeti cikkel és egy kommunista dallal arab nyelvjárásban :)



a weboldalon megtalálható a folyóirat összesített tartalomjegyzéke (1-38), a csóróknak pedig HÁROM ingyenesen hozzáférhető cikkel: klikk ide ingyér

Journal of Semitic Studies 57/2

Journal of Semitic Studies Volume 57 Issue 2 Autumn 2012

Articles

E.J. Revell The Occurrence of Pausal Forms

Aaron Koller Diachronic Change and Synchronic Readings: Midrashim on Stative Verbs and Participles¹

Khalid Sindawi ‘Tell your Cousin to Place a Ring on his Right Hand and Set it with a Carnelian’: Notes on Wearing the Ring on the Right Hand among Shī'ites

Alessandro Mengozzi ‘That I might speak and the ear listen to me!’: On Genres in Traditional Modern Aramaic Literature

Zahia Smail Salhi and Abeer Abbasi Astrology between Poetics and Politics in the Abbasid Period: Abū al-‘Alā’ al-Ma'arrī as Case Study

Reviews

Short Notices

Books Received

Index: Journal of Semitic Studies Volume LVI (2012)

Die Welt des Islams 52/2

Die Welt des Islams Volume 52, Issue 2, June 2012

Rachel M. Scott:  What Might the Muslim Brotherhood Do with al-Azhar? Religious Authority in Egypt pp. 131–165

Geula Elimelekh: Freedom and Dissidence in the Arabic Prison Novels of 'Abd al-Ramān Munīf  pp. 166–182

Nathalie Clayer: The Bektashi Institutions in Southeastern Europe: Alternative Muslim Official Structures and their Limitsn pp. 183–203

Christoph Werner: Modern Persian Literature in Afghanistan. Anomalous Visions of History and Form pp. 204–206

Amidu Olalekan Sanni: Arabic-English Dictionary of Qur'anic Usage pp. 207–208

Roman Loimeier: Becoming Muslim in Mainland Tanzania, 1890-2000 pp. 209–212

Patrick Bartsch: Deutsche Wissenschaftler im türkischen Exil: Die Wissenschaftsmigration in die Türkei, 1933-1945 pp. 213–215

Guido Steinberg: The Muslim Brothers in Europe. Roots and Discourse pp. 216–218

Hilary Kilpatrick: Zwischen Alltag und Schriftkultur: Horizonte des Individuellen in der arabischen Literatur des 17. und 18. Jahrhunderts pp. 219–222

Klaus Kreiser Zwischen arabischer Provinz und Hoher Pforte. Beziehungen, Bildung und Politik des osmanischen Bürokraten Rāgib Mehmed Paşa (st. 1763) 223–224

Der Islam 87/1-2

Der Islam Heft 1-2 (Mar 2012), pp. 1 - 283

Sadeghi, Behnam / Goudarzi, Mohsen: Ṣan‘ā’ 1 and the Origins of the Qur’ān 1-129

Friedman, Rachel: Interrogating Structural Interpretation of the Qur’ān 130-156

Yıldız, Netice / Mahir, Banu: An Example of an Archetype Format of the Qur’ān Design in the Early 14th Century 157-184

Mouton, Jean-Michel / Sourdel, Dominique / Sourdel-Thomine, Janine / Dayoub, Bassam: Témoignages épigraphiques damascains sur un šayḫ méconnu d’époque ayyoubide 185-203

Mazuz, Haggai: Menstruation and Differentiation: How Muslims Differentiated Themselves from Jews regarding the Laws of Menstruation 204-223

Hazran, Yusri: Heterodox Doctrines in Contemporary Islamic Thought: The Druze as a case study 224-247

Seyed-Gohrab, Asghar: Martyrdom as Piety: Mysticism and National Identity in Iran-Iraq War Poetry 248-273

Buchbesprechungen 274-2 83

Acta Orientalia 65/2

Acta Orientalia Volume 65, Number 2/June 2012

András Róna-Tas: In memoriam Lajos Ligeti (1902–1987) 123-136

Louis Ligeti und György Kara: Vocabulaires mongols des Polyglottes de Yemen 137-221

Alice Sárközi: The fifteen demons causing child-disease 223-234

Ágnes Birtalan: Sacral communication of Darkhad shamans Some aspects of verbal communication 235-256

Turkic languages

Nem akarom elkiabálni, de 14 évfolyam teljes egészében fent van a neten, szabad hozzáféréssel, ifjú és örökifjú hazai turkológusaink (és mongolistáink...), s más (világ)hírességek írásaival

Turkic languages 1-14

http://www.digizeitschriften.de/dms/toc/?PPN=PPN666048797

Érdemes végignézni, remélem sokáig fennmarad (a neten)

Zeitschrift für Arabische Linguistik 55 (2012)

Zeitschrift für Arabische Linguistik - Inhalt von Heft 55 (2012)

http://www.zal.uni-hd.de/zal55.html


AUFSÄTZE

W. Diem Philologisches zu arabischen Dokumenten: I. Dokumente aus Sammlungen in Prage, Gießen und Jerusalem, S. 5-43
A. Geva-Kleinberger Arabisch in Fern-Ost: Der arabische Dialekt der Juden von Rangun, S. 44-61
A. Magidow Explaining Inconsistent Case Marking in Spoken Formal Arabic, S. 62-99

MISZELLE

K. Beyer Die Entstehung der semitischen Verbalstämme, S. 101-102

BUCHBESPRECHUNGEN

Michael Waltisberg Satzkomplex und Funktion: Syndese und Asyndese im Althocharabischen (C. Stadel), S. 103-105
Isaksson, Bo, Heléne Kammensjö and Maria Persson Circumstantial Qualifiers in Semitic: The case of Arabic and Hebrew (H. Zemer), S. 105-107

Alvó blogok

Bár ez egy "tudományfigyelő" blog (lesz majd), mégis élvezettel keresem és olvasom az egyetemi tamulmányok, nyelvtanulás vagy éppen külföldi részképzés alkalmából született élménybeszámolós blogokat is

Sajnos a legtöbbje néhány hónap (sőt, néha néhány hét) után leáll, pedig nem hiszem el, hogy a főhős élményei nem folytatódnak...

Most két arabus példa:

az első egy egykori pápai diák alexandriai utibeszámolója (utóhang nélkül) éppen a tüntetések idjéből..
http://teviewonder.blogspot.hu

a másik egy kicsit keletebbre, Szíriából a lázongások előtt, ezért jóval békésebb, de nagyon kevés anyaggal
http://sereghyzsolt.blog.hu

Kérés: Srácok: kapjon el benneteket egy Királylány (vagy Seherezádé személyesen) és ébressze fel blogotokat Csipkerózsikaálmából!


Igen szomorú vagyok az "arab nyelv tanulásának, arab nyelvi érdekességeknek szentelt" blog, az
http://arabnyelv.blogspot.hu/ villámgyors kimúlása miatt is: csupán egy hétig írta szerzője, majd egy év mulva 3 bejegyzés erejéig visszatért de a blog azóta is áll. Nemcsak egy remek téma marad így "fenntartó nélkül", de egy vonzó blogcím is odaveszett. (ahogy az én Goldziherem is itt a blogspoton...)

Buddhizmus & Iszlám

Goldziher Ignác: A BUDDHIZMUS HATÁSA AZ ISZLÁMRA. (A Magyar Tudományos Akadémián 1903. március 30-án elhangzott Kőrösi Csoma Sándor emlékbeszéd szövege alapján.)

Goldziher klasszikus írása magyarul olvasható a neten a Terebess e-könyvtárban
http://terebess.hu/keletkultinfo/goldziher.html  illetve a Magyar Elektronikus Könyvtár lapjain is
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/vallas/buddhizm/html/index.htm

Az immáron százéves The Muslim World különszámot szentel e témának:
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/muwo.2010.100.issue-2-3/issuetoc

Mivel a cikkekhez nincs szabad hozzáférés, nem tudom, említik-e, idézik-e, értékelik-e valamiképpen Goldzihert

Blogbarátok: "Repülőszőnyeg"

Blogbarátok: "Repülőszőnyeg"

Mivel elsősorban blogolvasó vagyok (voltam idáig), nem mulasztom el felhívíni a figyelmet néhány érdekes, informatív, számomra kedves blogra - és jo sokat dícsérni őket :))

Profilunkhoz kapcsolódóan az ELSŐ a "Repülőszőnyeg" http://repuloszonyeg.wordpress.com címen.

Végigkíséri szerzője útját (harcait?) az ELTEn az új típusú Arab (BA) szakon, majd 2011 őszétől folytatja az ELTE  Vallástudomány szak (vonatkozó) óráival.

Előnyei, eredményei: részletes naplója, jegyzőkönyve az arab szakos tanulmányoknak. Nemcsak a tételsorok (lsd ELTE Arab szak régi honlapja), hanem a kidolgozásuk is megtalálhatók rajta, sok-sok óramenet az arab szak szinte valamennyi kurzusáról és számos egyéb keletes óráról, témáról. a "Kategoriak" cimkéi segítségével könnyen kereshető. Sok link, forrás stb. segít a további tájékozódásban.

Hátránya: most már alig frissül :( és fekete alapon pindur fehér betűk - alig olvasható, megerőlteti a szemet UPDATE: gyönyörű kékfehér lett :) köszönet érte

másik, személyesebb blogja milyen szép:  http://feljegyzesekazegerlyukbol.wordpress.com 


Kedves Nelli, nagyon köszönjük, további sok sikert az MA, doktori stb. göröngyös útján,
és írj nekünk sok posztot :)

Felvételi 2012

Felvételi 2012 eredményei - pontszámok és felvettek száma - néhány "keletes" szakon:

forrás: http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/friss_statisztikak/!FrissStatisztikak/friss_statisztikak.php?stat=5&elj=N 2012 augusztus 14-én este...

ELTE

keleti nyelvek és kultúrák-arab szakirány államilag finanszírozott: 7 fő 436 ponttal
keleti nyelvek és kultúrák-arab szakirány költségtérítéses:  18 fő 316 ponttal

keleti nyelvek és kultúrák-iranisztika szakirány államilag finanszírozott: nincs
keleti nyelvek és kultúrák-iranisztika szakirány költségtérítéses: 3 fő 310 ponttal

keleti nyelvek és kultúrák-török szakirány államilag finanszírozott:  4 fő 438  ponttal
keleti nyelvek és kultúrák-török szakirány  költségtérítéses:  5 fő 314  ponttal

Az ELTÉn lesz tehát egy elég nagy arabos csoport (ha mindenki beiratkozik) egy mini iranisztika :) és egy kellemes létszámú törökös csapat. és ehhez jön még a pótfelvételi eredménye

Gratula minden felvett elsősnek, írjatok kommentet, pár szót, mit vártok a szakotoktól! 


PPKE

nézzük meg a Klasszika filológia és Orientalisztikai Intézet felváteli eredményeit
http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/friss_statisztikak/!FrissStatisztikak/friss_statisztikak.php?stat=5&elj=N

hoppá...se arab, se hebraisztika, se klasszika-filológia szakra nem vettek fel se államilag finanszírozott se költségtérítéses képzésre senkit...sajnáljuk! de beindul a kínai szak :)

PPKE Arab szak

Pázmány BTK Arab szak

Most nézzük a konkurrenciát :) a Pázmány BTK Arab tanszékének honlapját: www.arabtanszek.hu

De...pardon...nem is ez a tanszék neve...hanem...most mi is?

1) a kari honlapon: "Arabisztika Tanszék"
http://btk.ppke.hu/karunkrol/intezetek-tanszekek/klasszika-filologiai-es-orientalisztikai-intezet/arabisztika-tanszek 

2) a saját honlapon, bal fölül:  "Arab Nyelvi és Iszlám Tudományok Tanszék"

3) de egy sorral lejjebb már: "Arab Nyelv és Iszlámtudományi Tanszék"

tessék végre eldönteni...legalább EGY honlapon belül...Arab "nyelv" vagy "nyelvi", "Iszlám tudományok" vagy "Iszlámtudományok". Ez ciki (vö: álamfő...)


A Tanszék bemutatása során megmagyarázzák a különbséget az ELTE-vel szemben:

"Az ELTE keretében működő arab szak hivatalos neve „Arab és sémi filológiai tanszék”, azaz az arab nyelvet a sémi nyelvek összefüggésébe állítva tanítja. A PPKE BTK arab tanszékének hivatalos neve ezzel szemben „Arab és iszlámtudományi tanszék”, azaz az arab nyelvet és a kultúrát az iszlám felől vizsgálja." (http://www.arabtanszek.hu/index.php?page=static&item=45)

Első megjegyzés: ez már a NEGYEDIK név:  „Arab és iszlámtudományi tanszék”   vááááá...

Rögtön ellentmondással indít:  "Az ELTE keretében működő arab szak hivatalos neve „Arab és sémi filológiai tanszék". Ugyanmár...a szak neve nem lehet "tanszék". A szakról beszélünk vagy a tanszékről?
A SZAK neve az ELTEn sosem volt  „Arab és sémi filológiai tanszék” (legalabbis az elmult 30 évben) hanem "Arab szak" (illetve mostmár "Keleti stbstb arab szakirány"). De a tanszék neve sem „Arab és sémi filológiai tanszék” hanem "Sémi Filológiai és Arab Tanszék" (http://www.btk.elte.hu/intezetek)
Profilirozni csak pontosan, szépen...

Na jó, ne legyünk kicsinyesek! Lássuk a karakterisztikus arcél indoklását. Ez sem stimmel, mert az ELTE ugyanúgy az "Iszlám felől vizsgálja" az arab nyelvet, ahogy a PPKE sem felejti el a "sémi nyelvek összefüggését" (kell szír és héber nyelvet is tanulni, ahogy az ELTEn is lehet törököt és perzsát a specializáció során). Ez tehát NEM különbség a két szak között. De próbálkozásnak jó volt :)

Lássuk a honlapot. Ebben - egyelőre - kiütéssel győznek az ELTE felett.

"Oktatók", "Kutatások": van leírás mindenkiről és sokmindenről

"Képzések": BA és MA tanegységlista, illetve az adott félév órarendje. Ami hiányzik, s ami megvan az ELTE honlapon (2009-es állapotban :))) az az egyes kurzuspok leírása, tartalma. Ez azonban pótólható.

"Végzettek", "Szakdolgozatok": nagyon jo, kell az alumni :)

ami üres: a "Hírek" és a "Kultúra" menüpont, sajnos

Összefoglalva: az ELTE arab szakjához/tanszékéhez képest valóban informatív, frissíteni azért itt sem ártana gyakrabban :)

ELTE Arab szak

ELTE Arab szak

Egy egyetemi tanszék, szak, szakmai csapat arca a mai világban a honlap.

Kik vagyunk mit csinálunk, miért érdemes hozzánk jönni? Ezekre  kérdésekre ad választ, többek között. Egyetemi PR...nézzük tovább az orientalisztika arcait.

Miután az ELTE Iranisztika és a Turkológia netes megjelenése csapnivaló, lássuk a hazai Arabisztikát.

Elsőként az első - és sokáig egyetlen - képzési helyet, az ELTE Sémi Filológia és Arab Tanszékének honlapját.

Nevük stílszerűen: www.arabszak.hu  Kattintsunk rá. Színes,zöld, sok fül....nosza

"Kik vagyunk":  ilyen rovat nincs. Oktatók, életrajzok - SEMMI
"Történetünk": ez sincs. Goldziher, Germanus, Czeglédy...SEHOL

"Képzések" - BA, major, minor...NA EZ VAN. tanegységlista és a kurzusok leírása....50%ban :)) az őszi félévek megvannak, a tavasziak hiányoznak. de mindez inkább történelem, mert a honlapon a 2009-es adaok szerepelnek! 2009-es órarend, 2009-es képzési terv, ami azóta (többször?) megváltozott (lsd ELTE BTK honlapja). Tudománytörténészeknek értékes forrás. Idáig még vicces is lehetne.

Az elaludt honlap egyetlen előnye: sok régi tételsor (máig használható) érhető el, többek között a már kifutott osztatlan 4 éves MA.képzés tanegységei, szigorlatai..."wie es einmal war..."

Linkek: néhány szótár és honlap. Letöltések: Kutasi Zsuzsanna PhD-jának összefoglalója és Ormos István
"Adalékok a magyar őstörténet arab forrásainak kutatásához. Tüzetes viszontválasz Zimonyi Istvánnak" c. viszont-viszontválasza. Legalább...

Összefoglaló: szégyen. az ELTE Orientalisztikai Intézetének MINDHÁROM szakja a web-en egyszerűen NEM LÉTEZIK, s ezzel a (érdeklődő) nagyközönség, a nagyvilág számára sem.

Következő bejegyzésben meglátogatjuk a konkurrenciát, a Pázmányt...