The House on Chelouche Street (1973)
Rendezte: Moshe Mizrahi | 110 perc, héber és ladino nyelven, angol felirattal
A történet egy tizenéves fiúról, Sammyről szól, aki özvegy édesanyjával a Tel Aviv déli részén lévő Neve Tzedek-ben lakik és akinek életére erős hatással lesznek az Izrael állam megalakulását megelőző események. A filmet Gila Almagor, Michal Bat-Adam és Shaike Ophir főszereplésével 1973-ban a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-díjra jelölték.
A belépés díjtalan. nahát - akkor kérek két jegyet :DD
2012. dec. 6.
Acta Orientalia 65/4
Acta Orientalia Volume 65, Number 4/December 2012
İlker Evrim Binbaş The histories of sharaf al-Dīn’ Alī Yazdī: A formal analysis 391-417
Tieshan Zhang & Peter Zieme A new fragment of an unknown commentary to the Yuanjue Jing 419-426
Ann Heirman Sleep well! Sleeping practices in Buddhist disciplinary rules 427-444
Abdessamad Belhaj Sufism as Islamic legal hermeneutics: The views of Al-Shāṭibī (D. 1388) and Zarrūq (D. 1493) 445-456
Ofer Livne-Kafri A note on some hypothetical clauses in a Coptic and Arabic MS of the Pentateuch: The case of 457-461
Gyula Wojtilla Contributions to the cultural history of emerald in early India 463-478
István Vásáry In memoriam Mirkasym A. Usmanov (1934–2010) 479-481
Reviews
Deutscher Orientalistentag 2013
Der 32. Deutsche Orientalistentag wird vom 23. bis 27. September 2013 in Münster stattfinden. Teilnehmer sind herzlich eingeladen, sich anzumelden!
2012. nov. 27.
Benny Morris előadása
Prof. Benny Morris: Az izraeli függetlenségi háború – más szemszögből
2012.11.29 19:00 - 21:00
Helyszín: Izraeli Kulturális Intézet 1. emelet
Az ENSZ 1947. november 29-i felosztási tervében a brit mandátum végét és két független – egy zsidó és egy arab – állam megalapítását határozták el. A jeles nap alkalmából az Izraeli Kulturális Intézet meghívta Prof. Benny Morrist, aki az 1948-as függetlenségi háborúról és a háború történészi megítélésében bekövetkezett változásairól tart előadást. A terület feletti uralomért folytatott harc volt ez, vagy vallásháború? Milyenek voltak az erőviszonyok a felek között és mi történt a háború utáni két menekülthullámmal? Beszélhetünk-e a függetlenségi háború esetében polgárháborúról?
Ezekre a kérdésekre is választ ad előadásában Prof. Benny Morris, a Ben Gurion Egyetem közel-keleti tanulmányok tanszékének professzora. Az izraeli-palesztin konfliktus és az 1948-as háború egyik legjelentősebb kutatójaként tartják számon.
Az előadás nyelve angol, a belépés ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött: office@israelculture.hu
2012. nov. 12.
Izraeli film: The House on Chelouche Street
Mérföldkövek az izraeli moziban: The House on Chelouche Street (1973)
Esemény időpontja: 2012.11.22 19:30 - 21:00
Helyszín: IZRAELI KULTURÁLIS INTÉZET, BUDAPEST, 1061 PAULAY EDE UTCA 1. 1. emelet
2012. nov. 11.
IZRAELI FILMHÉT 2012
IZRAELI FILMHÉT 2012. NOVEMBER 16-21. PUSKIN MOZI
2012.11.16. (péntek):
18:30 A SZÍRIAI MENYASSZONY (The Syrian Bride) 97’
20:30 TÁGRA NYÍLT SZEMEK (Eyes Wide Open) 91’
2012.11.17. (szombat):
18:30 LÁTHATATLANOK (Invisible) 90’
19:30 TÁBORTŰZ (Camfire) 96’
20:30 LÁBJEGYZET (Footnote) 105’
2012.11.18. (vasárnap):
18:30 A HÁZASSÁGKÖZVETÍTŐ (Matchmaker) 118’
19:30 KÉSŐI HÁZASSÁG (Late Marriage) 100’
20:30 HÁROM ANYA (Three Mothers) 106’
2012.11.19. (hétfő):
18:30 A BÁTORSÁG VÖLGYE (Gei-Oni) 105’
20:30 SZERELMI ÉLET (Liebesleben) 113’
2012.11.20. (kedd):
18:30 HÁROM ANYA (Three Mothers) 106’
20:30 A SZÍRIAI MENYASSZONY (The Syrian Bride) 97’
2012.11.21. (szerda):
18:30 KÉSŐI HÁZASSÁG (Late Marriage) 100’
20:30 LÁTHATATLANOK (Invisible) 90’
Der Islam 88/1
Der Islam 88/Heft 1 (Oct 2012), pp. 1 - 215
Östliches Christentum in Geschichte und Gegenwart – Perspektiven und Hindernisse der Forschung
Marx, Michael / Pahlitzsch, Johannes / Weltecke, Dorothea
„Weihnachten im Koran“ oder „Nacht der Bestimmung“? Eine Interpretation von Sure 97
Sinai, Nicolai
The relationship between Arabic Allāh and Syriac Allāha
Kiltz, David
Konfessionelle Rivalitäten in der Auseinandersetzung mit dem Islam. Beispiele aus der ostsyrischen Literatur
Pinggéra, Karl
Multireligiöse Loca Sancta und die mächtigen Heiligen der Christen
Weltecke, Dorothea
Plato als Eremit: Zu den Überlieferungsbedingungen griechischer Populärphilosophie im Äthiopischen
Pietruschka, Ute
Gesellschaftliche Konfigurationen während des Aufstands 1819/20 in Aleppo nach den Aufzeichnungen des armenisch-katholischen Bischofs ’Abrāhām Kūbilyān
Krimsti, Feras
Westbindung als Ausweg? Die „lutherischen Nestorianer“ der Urmia-Region
Tamcke, Martin
Mit-, Neben- und Gegeneinander Zum Zusammenleben von Christen und Muslimen in Ostanatolien
Talay, Shabo
Christians in Iraq An analysis of some recent political developments
Teule, Herman G.B.
Buchbesprechungen
2012. nov. 10.
Journal of Arabic and Islamic Studies Vol. 12 (2012)
The book in fact and fiction in pre-modern Arabic literature, (eds.) Antonella Ghersetti and Alex Metcalfe
Vol. 12/9 (2012) Giovanni Canova, Libri e artigiani del libro: le raccomandazioni dei giuristi musulmani (pp. 235–263).
Vol. 12/8 (2012) Konrad Hirschler, 'Catching the eel' – documentary evidence for concepts of the Arabic book in the Middle Period (pp. 224–234).
Vol. 12/7 (2012) Letizia Osti, Notes on a private library in fourth/tenth-century Baghdad (pp. 215–223).
Vol. 12/6 (2012) Monica Balda-Tillier, La prose amoureuse arabo-islamique médiévale, de l'isnad traditionnel aux sources livresques (pp. 186–214).
Vol. 12/5 (2012) Samuela Pagani, Il libro come maestro: sufismo e storia della lettura nel medioevo islamico (pp. 144–185).
Vol. 12/4 (2012) Noah Gardiner, Forbidden knowledge? Notes on the production, transmission, and reception of the major works of Ahmad al-Buni (pp. 81–143).
Vol. 12/3 (2012) Ahmad Nazir Atassi, The transmission of Ibn Sa'd's biographical dictionary Kitab al-Tabaqat al-kabir (pp. 56–80).
Vol. 12/2 (2012) Peter Webb, 'Foreign books' in Arabic literature: discourses on books, knowledge and ethnicity in the writings of al-Jahiz (pp. 16–55).
Vol. 12/1 (2012) Antonella Ghersetti, Editor's introduction: 'The book in fact and fiction in pre-modern Arabic literature' (pp. 1–15).
Arab tavasz izraeli szemmel
Izrael Állam magyarországi nagykövetsége tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt a Őexc. Ilan Mor nagykövet úr “Strategic Challenges in the Region: The Arab Spring from Israeli Perspective” című előadására
2012. november 14-én 15:00 és 17:00 között.
Az esemény helyszíne az „A‟ épület földszinti Kari Tanácsterme.
Az előadás angol nyelven, fordítás nélkül hangzik el. Előzetes regisztráció nem szükséges
forrás: ELTE BTK
2012. november 14-én 15:00 és 17:00 között.
Az esemény helyszíne az „A‟ épület földszinti Kari Tanácsterme.
Az előadás angol nyelven, fordítás nélkül hangzik el. Előzetes regisztráció nem szükséges
forrás: ELTE BTK
2012. nov. 9.
Studia Iranica Volume 41, issue 1
Studia IranicaVolume 41, issue 1 2012
7 - 24 - Religious Regulation of Hospitality in the Gāthās (Y 46.5 & 6)AHMADI, Amir
25 - 56 - The Location and Kings of Pāradān
TANDON, Pankaj
57 - 100 - Mu'tazilism in Ray and Astarābād: Abū l-Faḍl al-'Abbās b. Sharwīn
(Studies on the Transmission of Knowledge from Iran to Yemen in the 6th/12th and 7th/13th c., II)
ANSARI, Hassan, SCHMIDTKE, Sabine
101 - 132 - Shāh Ṭahmāsp's Kurdish Policy
YAMAGUCHI, Akihiko
Note
135 - 142 - On the Temple of Oxus in Bactria, III
SHENKAR, Michael
In memoriam
145 - 151 - Jacques Duchesne-Guillemin (1910-2012)
Philologue, historien des religions, homme de lettres et musicien
LECOQ, Pierre
Comptes rendus
155 - 165 - Comptes rendus
2012. nov. 4.
Egy kis iranisztika
Egyelőre nem sok iráni illetve iranisztikai tartalom került ide fel, ennek részleges pótlásaként néhány infó
Évek óra működik Sárközy Miklós iranista-történész elnökletével - íme itt egy remek interjú vele - a Magyar Iráni Baráti Társaság, ronda/szemrongáló - fekete alapon szürke betűk - és alig frissülő honlappal. A facebookon persze élénkebb a kommunikáció, igaz, nem nyugtat meg, hogy egy október 30-i rendezvényt (jó kis előadás lehetett az iszlám előtti Iránról)október 28-án hirdettek meg...JAVÍTÁS: korábban is hírdették, az okt 28-i az ismétlő felhívás volt, köszönet az elnök úrnak a tájékoztatásért
Ami viszont dicséretes, hogy a 2009-es Károlis konferencia anyagát feltették a netre, önálló honlapon:
Tartalom:
N. Rózsa Erzsébet - Sárközy Miklós - Merre tart Irán?
N. Rózsa Erzsébet - Irán a mai nemzetközi rendszerben. Kérdések és dilemmák
Csicsmann László - Irán és az arab világ megosztottsága. A közel-keleti hatalmi egyensúly dilemmái: a síita félhold
Sárközy Miklós - Iráni zsidók, zsidó irániak. Vázlat az iráni zsidó identitásokról a modern Iránban
Ablaka Gergely - "Valami mintha megváltozott volna Iránban..." Merre tovább iszlám köztársaság?
Jany János - Elméleti dilemmák a modern iráni alkotmányban
Balogh István - Az Obama-adminisztráció nyitása irán felé: dilemmák és lehetőségek avagy a kontinuitás kérdése az Egyesült Államok Irán politikájában
Németh József Lajos- Irán nukleáris programja és a transzatlanti kapcsolatok
Wagner Péter - Változó narratívák az iráni-amerikai kapcsolatok utolsó tíz évében avagy van e bármilyen esély a kétoldalú kapcsolatok javulására
Belényi Dániel - "Drog, alkohol, rockzene, nyugati tömegkultúra - tiltott dolgok Iránban
Németh Ágnes - A társadalmi viszonyok hatása a perzsa irodalomra 1979 után
Szántó Iván - Olaj a vásznon: tendenciák a modern iráni művészetben
Az ELTE-s honlapról már volt szó (változás semmi), jó lenne ha néhány iranisztika szakos hallgató blogot indítana, vagy legalábbis ide írna pár sor tamulmányairól, esetleg részképzésről, iráni tartózkodásáról.
Évek óra működik Sárközy Miklós iranista-történész elnökletével - íme itt egy remek interjú vele - a Magyar Iráni Baráti Társaság, ronda/szemrongáló - fekete alapon szürke betűk - és alig frissülő honlappal. A facebookon persze élénkebb a kommunikáció, igaz, nem nyugtat meg, hogy egy október 30-i rendezvényt (jó kis előadás lehetett az iszlám előtti Iránról)
Ami viszont dicséretes, hogy a 2009-es Károlis konferencia anyagát feltették a netre, önálló honlapon:
Tartalom:
N. Rózsa Erzsébet - Sárközy Miklós - Merre tart Irán?
N. Rózsa Erzsébet - Irán a mai nemzetközi rendszerben. Kérdések és dilemmák
Csicsmann László - Irán és az arab világ megosztottsága. A közel-keleti hatalmi egyensúly dilemmái: a síita félhold
Sárközy Miklós - Iráni zsidók, zsidó irániak. Vázlat az iráni zsidó identitásokról a modern Iránban
Ablaka Gergely - "Valami mintha megváltozott volna Iránban..." Merre tovább iszlám köztársaság?
Jany János - Elméleti dilemmák a modern iráni alkotmányban
Balogh István - Az Obama-adminisztráció nyitása irán felé: dilemmák és lehetőségek avagy a kontinuitás kérdése az Egyesült Államok Irán politikájában
Németh József Lajos- Irán nukleáris programja és a transzatlanti kapcsolatok
Wagner Péter - Változó narratívák az iráni-amerikai kapcsolatok utolsó tíz évében avagy van e bármilyen esély a kétoldalú kapcsolatok javulására
Belényi Dániel - "Drog, alkohol, rockzene, nyugati tömegkultúra - tiltott dolgok Iránban
Németh Ágnes - A társadalmi viszonyok hatása a perzsa irodalomra 1979 után
Szántó Iván - Olaj a vásznon: tendenciák a modern iráni művészetben
Az ELTE-s honlapról már volt szó (változás semmi), jó lenne ha néhány iranisztika szakos hallgató blogot indítana, vagy legalábbis ide írna pár sor tamulmányairól, esetleg részképzésről, iráni tartózkodásáról.
2012. nov. 3.
Journal of the American Oriental Society 132/2 (2012)
Journal of the American Oriental Society 132/2 (2012)
Articles
MATTHEW T. RUTZ, Mesopotamian Scholarship in Ḫattuša and the Sammeltafel KUB 4.53
THEODORE KWASMAN and CHRISTA MÜLLER-KESSLER: Once again on the Unique Incantation Bowl BM 135563
AHMED EL SHAMSY, Al-Shāfi`ī’s Written Corpus: A Source-Critical Study
TODD LAWSON, Typological Figuration and the Meaning of “Spiritual”: The Qur’anic Story of Joseph
JAMES McHUGH, The Disputed Civets and the Complexion of the God: Secretions and History in India
WENDY SWARTZ, Revisiting the Scene of the Party: A Study of the Lanting Collection
Reviews of Books
Journal of the Royal Asiatic Society Volume 22, Issue 3-4
Journal of the Royal Asiatic Society, Volume 22, Issue 3-4, October 2012
SAJJAD H. RIZVI “Only the Imam Knows Best” The Maktab-e Tafkīk's Attack on the Legitimacy of Philosophy in Iran
JANY JÁNOS The Origins of the Kalīlah wa Dimnah: Reconsideration in the Light of Sasanian Legal History
AMIR AHMADI The Syntax and Sense of the Ahuna Vairiia
GEORGE LANE Mongol News: The Akhbār-i Moghulān dar Anbāneh Qutb by Quṭb al-Dīn Maḥmūd ibn Mas’ūd Shīrāzī
CHOONG MUN-KEAT A comparison of the Pāli and Chinese versions of the Sakka Saṃyutta, a collection of early Buddhist discourses on ‘Śakra, ruler of the gods’
ROGÉRIO MIGUEL PUGA The First Museum in China: The British Museum of Macao (1829–1834) and its Contribution to Nineteenth-Century British Natural Science
2012. okt. 30.
Acta Orientalia 65/3
Acta Orientalia 65/3 (2012)
Tieshan Zhang und Zieme Peter A terminology list in Old Uigur
Simone-Christiane Raschmann Three new fragments of the Altun Yaruk Sudur from Bezeklik
Cesar Guarde-Paz Note sur l’identification de la page Recto Dans Pelliot 3685
Daniel Syrbe Reiternomaden des Schwarzmeerraums (Kutriguren und Utiguren) und Byzantinische Diplomatie im 6. Jahrhundert
Béla Kempf On mongolic belge and mengge ‘sign, mark’
Pavel Rykin On the principles of Chinese transcription of Mongolian sounds in the Sino-Mongolian glossary Dada yu/Beilu yiyu (late 16th–early 17th century)
Bayarma Khabtagaeva The dagur elements in solon evenki
Ofer Livne-Kafri “What is This Which …” in a Bilingual (Coptic and Arabic) Manuscript of the Pentateuch
Stefan Bojowald Eine mögliche Erklärung für die Bedeutung ‚blenden‘ des ägyptischen Wortes aus pBerlin 23040 col x + 10, 1
Gábor Takács Aegyptio-afroasiatica XXV
2012. okt. 29.
Kőrösi Csoma Sándor
Kőrösi Csoma Sándor, a tibetisztika megalapítója
A Magyar Tudomány 2010/1-es száma válogat a Magyar Tudományos Akadémián
2009. április 21-én tartott emlékülés anyagából
Dévényi Kinga: Előszó
Pálinkás József: Megnyitó
Vásáry István: Csoma és a magyar őshazakutatás
Wojtilla Gyula: A szanszkrit filológia jelentősége Csoma munkáiban
Dévényi Kinga: Tartalmi feltárás, konzerválás, digitalizálás: az MTAK Csoma gyűjteménye a XXI. században
Kelecsényi Ágnes: Kőrösi Csoma Sándorral kapcsolatos Stein-dokumentumok az MTA könyvtárában
Orosz Gergely: A Kálacsakra-tantra Kőrösi Csoma Sándor munkásságában
A Világemlékezet részévé vált az MTAK Csoma-archívuma
A Magyar Tudomány 2010/1-es száma válogat a Magyar Tudományos Akadémián
2009. április 21-én tartott emlékülés anyagából
Dévényi Kinga: Előszó
Pálinkás József: Megnyitó
Vásáry István: Csoma és a magyar őshazakutatás
Wojtilla Gyula: A szanszkrit filológia jelentősége Csoma munkáiban
Dévényi Kinga: Tartalmi feltárás, konzerválás, digitalizálás: az MTAK Csoma gyűjteménye a XXI. században
Kelecsényi Ágnes: Kőrösi Csoma Sándorral kapcsolatos Stein-dokumentumok az MTA könyvtárában
Orosz Gergely: A Kálacsakra-tantra Kőrösi Csoma Sándor munkásságában
A Világemlékezet részévé vált az MTAK Csoma-archívuma
Török vonatkozású cikkek a Magyar Tudomány-ban
Török vonatkozású cikkek a Magyar Tudomány elmúlt néhány évfolyamából
Bár nem egészen friss hír, mégis érdemes kiemelni - mielőtt elsüllyednek az archívumok mélyén - a Magyar Tudomány c. folyóiratunk néhány török vonatkozású írását illetve tematikus összeállítását, 2010 óta.
A 2010/10-es számban Tasnádi Edit emlékezik meg a 150 éve született Kúnos Ignácra, "a török népköltés kincseinek felfedezőjére ismertetőjére, és bizonyos tekintetben megmentőjére". Ő sem a Tudományegyetemen, hanem a Keleti Kereskedelmi Akadémián lett professzor...
Egy évre rá, a 2011/10-es számban a vegyesfelvágott között három török vonatkozású írás bújik meg:
Tasnádi Edit: Evlija Cselebi Magyarországon
Metin Türktüzün: 400 éve született Evlija Cselebi, a kütahyai világutazó
valamint
Kovács Nándor Erik megemlékezése Rásonyi Lászlóról
végül. de nem utolsósorban a 2011/4-es számban tematikus összeállítást olvashatunk Magyarok és törökök egymás szemével (Identitások – ön- és ellenségképek – az elfogadástól a rokonszenvig) címmel, Fodor Pál szerkesztésében:
Fodor Pál: Bevezetés
Fodor Pál: Az oszmántól a törökig – a török nemzeti gondolat megszületése
Fodor Pál: A törökök magyar szemmel
Tasnádi Edit: A török irodalom Magyarországon
Fodor Pál – Ivanics Mária – Sudár Balázs: A magyarok oszmán és török szemmel
Vecdet Erkun: Magyarországról és a magyarokról – visszaemlékezés
Dursun Ayan: Szent István királytól a mai Magyarországig
2012. okt. 27.
Ligeti Lajos Emlékülés
Emlékülés Ligeti Lajos születésének 110. évfordulója alkalmából
110 éve született és 25 éve hunyt el Ligeti Lajos professzor, a "sárga isten" :) a 20. századi magyar orientalisztika iskolateremtő nagymestere. Tanítványai és (az általa alapított vagy vezetett) tanszékei emlékülést szerveznek
Program
(Qin Weijun – trombita, Xu Dingli – hegedű), majd Bóta Nóra énekel
14:20: Megnyitó: Róna-Tas András: Van-e a kitajban nyelvtani nem? Igen!
Ligeti Lajos tanítványainak visszaemlékezései és kutatási beszámolói:
14:35-14:50: Csongor Barnabás: Ligeti Lajos, a mester
14:50-15:05: Kara György: Ligeti Lajos, a tudós
15:05-15:20: Terjék József: Emlékek Ligeti Lajosról
15:20-15:35: Bethlenfalvy Géza: Ligeti Lajos professzor úr Altajisztikai tanszéki
kutatócsoportja (1963-2006)
15:35-15:50: Ivanics Mária: Ligeti Lajos és a Szegedi Egyetem
15:50-16:05: Sárközi Alice: Szumatiratna tibeti-mongol szótára
16:05-16:20: Szünet
Előadások, műhelybeszámolók:
16:20-16:35: Birtalan Ágnes: Filológia és terepmunka. A Belső-ázsiai Tanszék és a
Ligeti örökség. Quo vadis Mongolistica?
16:35-16:50 Hamar Imre: Ligeti Lajos és a magyar sinológia
16:50-17:05: Tóth Erzsébet: Ligeti Lajos és a magyar tibetisztika
17:05-17:20: Kósa Gábor: Pangu, Yishu és az első ember
17:20-17:35: Salát Gergely: Büntetőeljárás a Han-korban
17:35-17:50: Rákos Attila: A mongol nyelvi kutatások új aspektusai: Orját kutatások
a Belső-ázsiai Tanszéken
17:50-18:05: Balogh Mátyás: Mongol nyelvek kutatása Kínában: A henani ojrát -
egy eltűnőben lévő mongol nyelvváltozat
18:05-18:20: Teleki Krisztina: A buddhizmuskutatás új aspektusa
A konferencia levezető elnöke: Szilágyi Zsolt (ELTE Belső-ázsiai Tanszék)
Szervezők: ELTE Belső-ázsiai Tanszék, ELTE Kínai Tanszék, ELTE Konfuciusz Intézet
Helyszín: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
(1088 Budapest, Múzeum körút 4/F, Kodály terem)
Addig is el lehet olvasni Róna-Tas András Emlékbeszédét Ligeti Lajos rendes tag felett (2002.10.28.)
2012. okt. 19.
Hebrew Bible and Ancient Israel
Új folyóiratot indított a Mohr Siebeck Verlag: Hebrew Bible and Ancient Israel címmel.
Az első évfolyam első szám még íngyér letölthető
Az első évfolyam első szám még íngyér letölthető
Semitica
Némi "késés" után megjelent a Semitica 54. kötete: Monde sémitique et Bible hébraïque
Monde sémitique et Bible hébraïque, édité par Michael Langlois sous la direction de Thomas Römer. Paris, Maisonneuve, 2012. 250 p., ISBN 978-2-7200-1164-1.
Première partie : Documents inédits
Deuxième partie : Études épigraphiques, philologiques et historiques
Monde sémitique et Bible hébraïque, édité par Michael Langlois sous la direction de Thomas Römer. Paris, Maisonneuve, 2012. 250 p., ISBN 978-2-7200-1164-1.
Première partie : Documents inédits
- Jean-Marie Durand – avec une note de Michaël Guichard. Noms d’équidés dans les textes de Mari. p. 9-18.
- Michaël Guichard. Relations entre Carkémish et Mari : nouveaux fragments. p. 19-32.
- André Lemaire. Quatre nouveaux ostraca paléo-hébreux. p. 33-49.
- Michael Langlois. Un nouvel ostracon mentionnant la ville biblique de Maqqéda. p. 51-63.
- André Lemaire. Trois nouveaux ostraca araméens d’Idumée. p. 65-70.
- Marie-Jeanne Roche. Deux graffiti thamoudiques dans la région de Bayḍāʾ, Pétra. p. 71-79.
- François Bron. Une nouvelle inscription sabéenne du règne de Laḥayʿathat Yarkham, roi de Sabaʾ et dhū-Raydān. p. 81-89.
Deuxième partie : Études épigraphiques, philologiques et historiques
- Reinhard Achenbach. The Protection of Personae miserae in Ancient Israelite Law and Wisdom and in the Ostracon from Khirbet Qeiyafa. p. 93-125.
- Matthieu Richelle. Notes épigraphiques sur l’ostracon numéro 3 de Tell el-Mazar. p. 127-146.
- Jürg Hutzli. The Procreation of Seth by Adam in Gen 5:3 and the Composition of Gen 5. p. 147-162.
- Thomas Römer. Le « sacrifice d’Abraham », un texte élohiste ? Quelques observations à partir de Gn 22,14 et d’un fragment de Qumrân. p. 163-172.
- Hans-Peter Mathys. Exode 12,38 et Nombres 11,4 : Éléments d’interprétation philologique et historique. p. 173-184.
- Christophe Nihan. Garizim et Ébal dans le Pentateuque. Quelques remarques en marge de la publication d’un nouveau fragment du Deutéronome. p. 185-210.
- Ido Koch. The “Chariots of the Sun” (2 Kings 23:11). p. 211-219.
- Torleif Elgvin. Notes on the Gabriel Inscription. p. 221-232.
- David Hamidović. An Eschatological Drama in Hazon Gabriel: Fantasy or Historical Background? p. 233-250.
2012. okt. 17.
Goldziher: Islamisme et Parsisme
Goldziher Ignác 1900-ban Párizsban, az első nemzetközi vallástörténeti kongresszuson tartotta meg fenti címmel az iszlám és a zoroasztrianizmus kapcsolatait tárgyaló előadását. A szöveg németül is olvasható, Werner Müller fordításában.
Külön csemege, hogy kortársa, gróf Kuun Géza - akit Goldziher nagyon tisztelt és szép emlékbeszédet írt róla - az előadást a Keresztény Magvető 38. évf. 2. számában (1903) magyarul is összefoglalta.
Külön csemege, hogy kortársa, gróf Kuun Géza - akit Goldziher nagyon tisztelt és szép emlékbeszédet írt róla - az előadást a Keresztény Magvető 38. évf. 2. számában (1903) magyarul is összefoglalta.
Vorlesungen über den Islam
Vorlesungen über den Islam - Előadások az iszlámról
100 év után újra magyarul, új fordításban. Az irodalomjegyzékben van azért jó pár hiba, de örüljünk annak, hogy egyáltalán kapni lehet...
Fordította: Kőrös László. Jegyzetekkel ellátta: Németh Pál, Katalizátor Kiadó, 2008
Bodor Béla Az iszlám, ahogyan már sohasem fogjuk megismerni c. írása eredetileg az ES-ben jelent meg, a kicsinyes szerkesztőség azonban jelszó alá vette. szerencsére máshol is olvasható...
2012. okt. 15.
Az ókori Elő-Ázsia a pesti egyetemen
Komoróczy professzor áttekintése az ókori kelet kutatásának, a kutatás intézményesülésének (kudarc)történetéről az ELTE-n és jogelődjén. Egyúttal emlékezés a "nemzeti tudomány" vs. "egyetemes tudomány" esztelen "küzdelmének" áldozataira.
Megjelent a 2000 c. folyóirat 2010. decemberi számában.
Érdekes olvasmány és fontos hozzájárulás az "elbeszélt tudománytörténet" műfajához!
Megjelent a 2000 c. folyóirat 2010. decemberi számában.
Érdekes olvasmány és fontos hozzájárulás az "elbeszélt tudománytörténet" műfajához!
2012. okt. 12.
Hebrew Studies
Hebrew Studies Journal Vol. 51, FREE sample
benne:
Amnon Shapira: On Woman’s Equal Standing in the Bible—A Sketch: A Feminist Re-Reading of the Hebrew Bible: A Typological View
Christopher Heard : What Does the Mob Want Lot to Do in Genesis 19:9?
Yochai Oppenheimer: The Holocaust: A Mizrahi Perspective
uvm.
Journal of Jewish Languages
NEW journal, first issue in 2013!
The peer-reviewed Journal of Jewish Languages (JJL) constitutes a venue for academic research in the multifaceted field of Jewish Languages. Jewish languages are the languages spoken and written by Jews in their communities around the world. Among these are Yiddish, Judeo-Spanish, Judeo-Arabic, Jewish Aramaic, Judeo-Italian, Judeo-French, Judeo-Provençal, Judeo-Persian, Jewish English, Jewish Malayalam and more. Although these belong to a variety of genealogical language families, Jewish languages have common linguistic features, thus constituting a distinct field of research.
The Journal of Jewish Languages encourages comparative studies across the different Jewish languages as well as in-depth linguistic and philological research of the individual languages and their varieties. The JJL promotes studies that focus on diverse aspects, such as the interactions of these languages with other languages (especially Hebrew, Aramaic, and the surrounding non-Jewish languages), sociolinguistics, translation traditions, and more.
Articles in this journal focus on medieval, modern, and contemporary Jewish languages and are based on manuscripts, printed material, orally transmitted translations, field work recordings, online speech samples, and other sources.
Research on Hebrew will be considered for publication in JJL only if it relates to other languages Jews have spoken or written.
The JJL encourages diverse methodological and theoretical approaches from dialectology, sociolinguistics, discourse analysis, historical linguistics, formal linguistics, philology, and other fields.
The peer-reviewed Journal of Jewish Languages (JJL) constitutes a venue for academic research in the multifaceted field of Jewish Languages. Jewish languages are the languages spoken and written by Jews in their communities around the world. Among these are Yiddish, Judeo-Spanish, Judeo-Arabic, Jewish Aramaic, Judeo-Italian, Judeo-French, Judeo-Provençal, Judeo-Persian, Jewish English, Jewish Malayalam and more. Although these belong to a variety of genealogical language families, Jewish languages have common linguistic features, thus constituting a distinct field of research.
The Journal of Jewish Languages encourages comparative studies across the different Jewish languages as well as in-depth linguistic and philological research of the individual languages and their varieties. The JJL promotes studies that focus on diverse aspects, such as the interactions of these languages with other languages (especially Hebrew, Aramaic, and the surrounding non-Jewish languages), sociolinguistics, translation traditions, and more.
Articles in this journal focus on medieval, modern, and contemporary Jewish languages and are based on manuscripts, printed material, orally transmitted translations, field work recordings, online speech samples, and other sources.
Research on Hebrew will be considered for publication in JJL only if it relates to other languages Jews have spoken or written.
The JJL encourages diverse methodological and theoretical approaches from dialectology, sociolinguistics, discourse analysis, historical linguistics, formal linguistics, philology, and other fields.
Libraries and Cultural Memory
Libraries and Cultural Memory
an International Conference of the Doctoral School in HistoryFaculty of Humanities and Social Sciences, Pázmány Péter Catholic University
Date: October 17-18, 2012
Venue: Pázmány Péter Catholic University - Faculty of Theology,
Budapest, Veres Pálné street 24. II./227 (2nd floor, room #227)
Budapest, Veres Pálné street 24. II./227 (2nd floor, room #227)
October 17, Wednesday
10:00-10:10 Opening Szabolcs Szuromi, Rector of the PPCU
10:10-10:40 Szabolcs Szuromi (PPCU), Exemplars of the Ecclesiastical Libraries at the Dawn of the High Middle Ages in Europe – their Goals, Sources and Peculiarities
10:40-11:10 Avriel Bar – Levav (Open University, Raanana),
Library Awareness in Jewish Culture: Models of Comprehending Libraries since the Medieval Period
11:10-11:30 Coffee break
11:30-12:00 Shaul Shaked (The Hebrew University, Jerusalem),
New Jewish Documents from Medieval Afghanistan: Preliminary Report
12:00-12:30 Florentina Geller (Freie Universität, Berlin),
The Library of the King: Intellectuals and Scriptoria in Medieval Bulgaria (9th-10th cent.)
12:30-13:00 András Róna-Tas (University of Szeged),
Khitan. Deciphering a Writing, a Language and a Culture of the Middle Ages
13:00-14:00 Lunch break
14:00-14:30 Kinga Dévényi (Library of the Academy, Budapest),
Islamic Manuscript Collections in Hungary
14:30-15:00 Mark Geller (Freie Universität, Berlin),
Libraries and Archives in Mesopotamia: What is the Difference?
15:00-15:30 Dolores Kamrada (PPCU),
Kings and Ancestors: Ugaritic Libraries and Biblical Literature
15:30-16:00 Nóra Dávid (University of Vienna),
The Archaeology of the Qumran Library
16:00-16:30 Philip Alexander (University of Manchester),
Qumran and the Typology of Libraries in the Ancient World
16:30-17:00 Corrado Martone (University of Torino),
From Universal to Sectarian: Qumran and Other Ancient Libraries
October 18, Thursday
10:00-10:30 Balázs Tamási (Library of the Academy, Budapest),The Place and Status of the Apocryphon of Jeremiah in the Qumran Library
10:30-11:00 Russell Fuller (University of San Diego),
Cultural Memory, the Qumran Library, and Identity
11:00-11:30 Coffee break
11:30-12:00 Devorah Dimant (University of Haifa),
The Library of Qumran: Variety versus Unity
12:00-12:30 Ida Fröhlich (PPCU),
Biblical Tradition and Cultural Memory in the Qumran Scrolls
12:30-13:00 Armin Lange (University of Vienna),
Qumran Library in Context
13:00-14:00 Buffet lunch
15:00-16:00 Library of the Hungarian Academy of Sciences, Oriental Collection,
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.
The Oriental Manuscript Collections of the Library of the Hungarian Academy of Sciences
Ágnes Kelecsényi, Balázs Tamási, Kinga Dévényi, Nándor Kovács, Júlia Manchin
2012. okt. 6.
A non-colonial Orientalism? Czech travelers to the Orient
A non-colonial Orientalism? Czech travelers to the Orient, 1890-1938
Sarah Lemmen, University of ViennaThursday, 11 October, 17:30 Central European University, Nádor u. 13. Room 001
By the end of the 19th century, travels to the Orient had become popular among the European middle class, including an ever growing participation of Czech travelers. It is during this time of both extensive globalization and intensive nationalization processes, that long-distance travelling may be considered a place of reflection on questions of national identity in a global context.
Sarah Lemmen is Research Associate at the Department of East European History at the University of Vienna. After her studies of history and Czech cultural studies at the universities of Leipzig and Prague, she worked at various research institutions and foundations in Berlin, Chemnitz, Leipzig, and Vienna, focusing on East Central European history, transnational history, the history of travel and tourism, and on Gender history. Currently, she works on her PhD project on “Representations of the non-European world in the Czech society, 1890-1938”.
Taking this as a starting point, the lecture will focus on Czech travelers to Africa and Asia from the end of the 19th century to the final years of the Interwar period, whereby discussing the traveler’s reflections on the European Self and the Oriental Other, on colonialism and civilization, and on the role of the Czech nation in a global context. Without any direct colonial involvement of its own, the global position of the Czech society was by no means certain and had to be negotiated both in terms of a “small nation” throughout the Habsburg Monarchy and, consecutively, as the national majority in the newly founded Czechoslovak republic.
Forrás: CEU
Wissenschaft between East and West
Wissenschaft between East and West:
The Hungarian Connection in Modern Jewish Scholarship
Budapest, October 14-16, 2012
International Conference organized by
The Center of Jewish Studies, Institute for Minority Studies at the Hungarian Academy of Sciences, Budapest; Jewish Studies at Central European University, Budapest;
Martin Buber Chair in Jewish Thought and Philosophy, Goethe University, Frankfurt am Main;
Centre for German-Jewish Studies, University of Sussex;
Institut für die Geschichte der deutschen Juden, Hamburg.
Sunday, October 14, 2012
Venue: Central European University, Auditorium, Nádor utca 9
17:30-18:00 Welcoming Remarks
18:00-19:00 Keynote lecture
Chair: Nadia Al-Bagdadi (Budapest)
Géza Komoróczy (Budapest): Oriental Studies in Hungary and at the Rabbinical Seminary
19:00 Reception
Monday, October 15, 2012
Venue: Hungarian Academy of Sciences, Kisterem (2nd floor), Széchenyi István tér 9
9:00-10:15 Löw and the First Generation of Hungarian Jewish Wissenschaft
Chair: Andreas Brämer (Hamburg)
Michael K. Silber (Jerusalem): The Beginnings of Hungarian Jewish Historiography
Michael L. Miller (Budapest): The Moravian Origins of Hungarian Wissenschaft des Judentums
10:15-10:45 Coffee break
10:45-12:30 Ignác Goldziher: Lonely Man of Faiths
Chair: Shaul Shaked (Jerusalem)
Ismar Schorsch (New York): Value Free Scholarship in an Age of Academic Bigotry: the Relationship between Heinrich Fleischer and Ignaz Goldziher
Ottfried Fraisse (Frankfurt): From Geiger to Goldziher: Historical Method and its Impact on Shaping Islam
Tamás Turan (Budapest): Goldziher as Scholar and Jew
12:30-14:00 Lunch Break
14:00-15:15 Venues of Wissenschaft: Yeshiva, Seminary and University
Chair: György Haraszti (Budapest)
Carsten L. Wilke (Budapest): Students' Itineraries between Yeshiva and University
Mirjam Thulin (Mainz): Connecting Centers of Wissenschaft des Judentums: David Kaufmann in Budapest, 1877-1899
15:15-15:45 Coffee Break
15:45-17:30 The Politics of Wissenschaft
Chair: Victor Karády (Budapest)
Gábor Schweitzer (Budapest): Scholarship and Patriotism: Research on the History of Hungarian Jewry and the Rabbinical Seminary of Budapest
Miklós Konrád (Budapest): Hungarian Politics and the Construction of Denationalized Judaism
András Kovács (Budapest): An Unhappy Ending: Jewish Educational Institutions under Communist Rule
Tuesday, October 16, 2012
Venue: Hungarian Academy of Sciences, Kisterem (2nd floor), Széchenyi István tér 9
9:00-10:45 Jewish Scholarship, Hungarian Audience
Chair: Kata Zsófia Vincze (Budapest)
Giuseppe Veltri (Halle): Ludwig Blau's Concept of Jewish Monotheism as Cultural Deviance
Vilmos Voigt (Budapest): A Suspension Bridge of Confidence: Folklore Studies in Jewish-Hungarian Scholarship
Zsuzsanna Toronyi (Budapest): Fixtures at an Exhibition: Making Judaica Visible at the Turn of the Century
10:45-11:15 Coffee break
11:15-13:00 Religious Cultures
Chair: Balázs Déri (Budapest)
Christian Wiese (Frankfurt a.M./Sussex): Hungarian-Jewish Scholars on Christianity
Shaul Shaked (Jerusalem): From Bacher to Telegdi: the Lure of Iran in Jewish Studies
Paul B. Fenton (Paris): Georges Vajda and his Method of the Study of Kabbalah
13:00-14:30 Lunch break
16:00-17:45 The Study of Ancient Judaism by Hungarian Emigrant Scolars
Chair: Gábor Buzási (Budapest)
Günter Stemberger (Vienna): Meir Friedmann – A Pioneering Scholar of Midrash
Catherine Hézser (London): Samuel Krauss' Contribution to the Study of Judaism in Antiquity
Isaiah Gafni (Jerusalem): Adolf Büchler and the Historiography of Talmudic Judaism
Forrás: CEU
A konferencia plakátja
Orientalisztika konferencia az Eötvös Collegiumban
Orientalisztika konferencia az Eötvös Collegiumban
Az Eötvös József Collegium Orientalisztika Műhelye örömmel ajánlja minden érdeklődő hallgató figyelmébe az immár negyedik alkalommal megrendezendő „Közel, s Távol” Orientalisztika Konferenciát.
Konferenciafelhívás és részletek
Az Eötvös József Collegium Orientalisztika Műhelye örömmel ajánlja minden érdeklődő hallgató figyelmébe az immár negyedik alkalommal megrendezendő „Közel, s Távol” Orientalisztika Konferenciát.
Konferenciafelhívás és részletek
Csoma Mózes Koreaiak Magyarországon
Dr. Csoma Mózes: Koreaiak Magyarországon az 1950-es években
Az 1950-es években csaknem ezer észak-koreai fiatal tartózkodott Magyarországon. Először fordult elő, hogy egy ekkora létszámú kelet-ázsiai közösség került Magyarországra, majd éveken keresztül itt tartózkodott. A legfiatalabbak a Szabadság-hegyen felállított Kim Ir Szen Iskolában, majd a Hűvösvölgyben megnyitott Pak Den Áj Gyermekotthonban kezdték meg tanulmányaikat. Az észak-koreai kormány kérésére folyamatosan érkeztek hazánkba idősebb diákok is, akik közül sokan részt vettek a koreai háború harcaiban. Számos történet szól arról, hogy 1956 őszén a koreai diákok harci tapasztalataikkal segítették a felkelőket, de eddig még nem történt meg a visszaemlékezések összegyűjtése és mélyebb kutatásokkal kiegészített dokumentálása. A könyv bemutatja az 1956-os forradalom bukását követően hazaszállított koreai fiatalok további sorsát, valamint Magyarország és Észak-Korea kapcsolatainak későbbi alakulását is.
A könyvbemutató időpontja: 2012. október 15. (hétfő) 18:00
Helyszíne: TIT Kossuth Klub Egyesület, 1088 Bp., Múzeum u. 7. emeleti nagyterem
A kötetet bemutatja: Osváth Gábor főiskolai docens, Korea-kutató
Forrás: ELTE BTK
Az 1950-es években csaknem ezer észak-koreai fiatal tartózkodott Magyarországon. Először fordult elő, hogy egy ekkora létszámú kelet-ázsiai közösség került Magyarországra, majd éveken keresztül itt tartózkodott. A legfiatalabbak a Szabadság-hegyen felállított Kim Ir Szen Iskolában, majd a Hűvösvölgyben megnyitott Pak Den Áj Gyermekotthonban kezdték meg tanulmányaikat. Az észak-koreai kormány kérésére folyamatosan érkeztek hazánkba idősebb diákok is, akik közül sokan részt vettek a koreai háború harcaiban. Számos történet szól arról, hogy 1956 őszén a koreai diákok harci tapasztalataikkal segítették a felkelőket, de eddig még nem történt meg a visszaemlékezések összegyűjtése és mélyebb kutatásokkal kiegészített dokumentálása. A könyv bemutatja az 1956-os forradalom bukását követően hazaszállított koreai fiatalok további sorsát, valamint Magyarország és Észak-Korea kapcsolatainak későbbi alakulását is.
A könyvbemutató időpontja: 2012. október 15. (hétfő) 18:00
Helyszíne: TIT Kossuth Klub Egyesület, 1088 Bp., Múzeum u. 7. emeleti nagyterem
A kötetet bemutatja: Osváth Gábor főiskolai docens, Korea-kutató
Forrás: ELTE BTK
2012. szept. 30.
Arab Studies Journal. 20/1
Arab Studies Journal Vol. XX No. 1, Spring 2012
Articles
Taking the Place of Martyrs: Afghans and Arabs under the Banner of Islam
by Darryl Li
by Darryl Li
Of Angels and Men: Sayyid Fadl b. 'Alawi and Two Moments of Sovereignty
by Wilson Chacko Jacob
by Wilson Chacko Jacob
Eichmann in Cairo: The Eichmann Affair in Nasser's Egypt
by Gilbert Achcar
by Gilbert Achcar
Locating the Secular in Sayyid Qutb
by Mohammad Salama and Rachel Friedman
by Mohammad Salama and Rachel Friedman
Book Reviews
Review Essays
- The Invisible State
by Aaron Jakes - Ottoman Environmental History: A New Area of Middle East Studies
by Chris Gratien - Edward Said’s Legacy
by Anthony Alessandrini
Journal of Arabic Literature 43/1
Journal of Arabic Literature Volume 43, Issue 1, January 2012
Jo Van Steenbergen Qalāwūnid Discourse, Elite Communication and the Mamluk Cultural Matrix: Interpreting a 14th-Century Panegyric pp. 1–28
Bilal Orfali A Sketch Map of Arabic Poetry Anthologies up to the Fall of Baghdad pp. 29–59
Hanadi Al-Samman Remapping Arab Narrative and Sexual Desire in Salwā al-Naʿīmī’s Burhān al-ʿasal (The Proof of the Honey) pp. 60–79
Ariel M. Sheetrit The Poetics of the Poet’s Autobiography: Voicings and Mutings in Fadwā Ṭūqān’s Narrative Journey pp. 102–131
In Memoriam Dán Róbert
Születésének 70., halálának 20. évfordulóján jelent meg Frank D. Dániel tollából ez a kétrészes, alapos tanulmány Dán Róbertről, a neves hebraistáról, művelődés- és vallástörténészről.
Érdekes és tanulságos tudománytörténeti összefoglaló, számos utalással Goldziherre. Szerencsére a neten is olvasható, hiszen nem sok helyen bukkan fel nyomtatva a Keresztény Magvető.
Dán Róbert emlékére I.
Dán Róbert emlékére II.
További olvasmányok: Dán Róbert Fejezetek a nyomtatott héber könyv történetéből Magyarországon Frank D. Dániel szerkesztésében, egy nekrológ az Irodalomtörténeti Közleményekből 1986-ból és Frank D Dániel - sajnos nem frissülő - blogja, benne doktori téziseivel és számos egyéb tanulmánnyal.
Érdekes és tanulságos tudománytörténeti összefoglaló, számos utalással Goldziherre. Szerencsére a neten is olvasható, hiszen nem sok helyen bukkan fel nyomtatva a Keresztény Magvető.
Dán Róbert emlékére I.
Dán Róbert emlékére II.
További olvasmányok: Dán Róbert Fejezetek a nyomtatott héber könyv történetéből Magyarországon Frank D. Dániel szerkesztésében, egy nekrológ az Irodalomtörténeti Közleményekből 1986-ból és Frank D Dániel - sajnos nem frissülő - blogja, benne doktori téziseivel és számos egyéb tanulmánnyal.
2012. szept. 29.
Goldziher: Die Zahiriten
Nemrég újra kiadták, most pedig felkerült a régi szép eredeti változatban, teljes szöveggel.
Die Ẓâhiriten. Ihr Lehrsystem und ihre Geschichte ; Beitrag zur Geschichte der muhammedanischen Theologie
Danke MENAdoc :)
Die Ẓâhiriten. Ihr Lehrsystem und ihre Geschichte ; Beitrag zur Geschichte der muhammedanischen Theologie
Danke MENAdoc :)
2012. szept. 27.
Platz 60 für Goldziher?
Érdekes névsorra akadtam: "Magyar Tudósok Fala Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának javaslata alapján". Ezen Goldziher Ignác a 60. helyet foglalja el.
Jó. Lesz valami emlékfal (lett azóta?).
De mi ez a sorrend? Nem ABC, nem kronológiai, akkor meg hogy kerül Goldziher a hatvanadik helyre? Ennyi "szavazatott kapott"? Ki szavazott? Hatvanadikra jutott valaki(k) eszébe?
Vagy örüljünk, hogy felkerül(t) egyáltalán?
Jó. Lesz valami emlékfal (lett azóta?).
De mi ez a sorrend? Nem ABC, nem kronológiai, akkor meg hogy kerül Goldziher a hatvanadik helyre? Ennyi "szavazatott kapott"? Ki szavazott? Hatvanadikra jutott valaki(k) eszébe?
Vagy örüljünk, hogy felkerül(t) egyáltalán?
Disszertáció Stein Aurélról
Az ELTE BTK oldalán olvasható HUSZÁGHNÉ KELECSÉNYI ÁGNES doktori disszertációja
"STEIN AURÉL (1862-1943) ÉS A MAGYAR TUDOMÁNY. Kapcsolatok a Magyar Tudományos Akadémiával – Stein-gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában"
címmel. A könvtári vonatkozások mellett természetesen bőséges életrajzi és tudománytörténeti áttekintést ist kapunk.
"STEIN AURÉL (1862-1943) ÉS A MAGYAR TUDOMÁNY. Kapcsolatok a Magyar Tudományos Akadémiával – Stein-gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában"
címmel. A könvtári vonatkozások mellett természetesen bőséges életrajzi és tudománytörténeti áttekintést ist kapunk.
2012. szept. 20.
Muszlim geográfusok és utazók
Szemelvények a finnugor történelem korai forrásaiból
címmel felkerült a netre Klima László remek szöveggyűjteménye, benne a "Muszlim geográfusok és utazók" fejezet: 10 oldalas bevezető és közel 50 oldal fordítás, kostolónak a témába éppen megfelelő
címmel felkerült a netre Klima László remek szöveggyűjteménye, benne a "Muszlim geográfusok és utazók" fejezet: 10 oldalas bevezető és közel 50 oldal fordítás, kostolónak a témába éppen megfelelő
Kmoskó Mihály 1916-ban tett szíriai utazása
Kmoskó Mihály 1916-ban tett szíriai utazása címmel tart előadást a Kőrösi Csoma Társaságban
szeptember 25-én, kedden délután fél hat órakor Ormos István egyetemi tanár, az Arab Tanszék vezetője.
Az előadás helye: Múzeum körút 4. B épület 172-es terem.
Kmoskó Mihály az Arab Tanszék professzora volt 1923 és 1931 között. Az előadás az I. világháború egy alig ismert magyar vonatkozású vállalkozását elemzi.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
forrás: ELTE BTK hírek
szeptember 25-én, kedden délután fél hat órakor Ormos István egyetemi tanár, az Arab Tanszék vezetője.
Az előadás helye: Múzeum körút 4. B épület 172-es terem.
Kmoskó Mihály az Arab Tanszék professzora volt 1923 és 1931 között. Az előadás az I. világháború egy alig ismert magyar vonatkozású vállalkozását elemzi.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
forrás: ELTE BTK hírek
2012. szept. 2.
Intellectual History of the Islamicate World - CFP
Új folyóiratot indít a berlini Freie Universität-en belül létrehozott iszlám eszmetörténeti kutatócsoport, a Research Unit Intellectual History of the Islamicate World.
A tervezett első három tematikus szám leírása és a CFP-k megtalálhatók a fólyóirat honlapján:
Volume One (2013): The Bible in Arabic among Jews, Christians and Muslims
Volume Two (2014): Jewish and Christian reception(s) of Muslim theology
Volume Three (2015): Graeco-Arabica beyond Baghdad
izgalmas témák, nemde?
A tervezett első három tematikus szám leírása és a CFP-k megtalálhatók a fólyóirat honlapján:
Volume One (2013): The Bible in Arabic among Jews, Christians and Muslims
Volume Two (2014): Jewish and Christian reception(s) of Muslim theology
Volume Three (2015): Graeco-Arabica beyond Baghdad
izgalmas témák, nemde?
Zentrum Moderner Orient - Publikationen
Zentrum Moderner Orient - Publikationen
A német újraegyesítés után átalakult a kutatóhálózat is (nemcsak a keletnémet), ennek során 1996-ban létrejött s a keletkutatás számára központi, interdiszciplináris kutatóintézet, a berlini Zentrum Moderner Orient (ZMO).
Az intézményben folyó kutatások eredményét többféle sorozatban, kiadványban teszik közzé, ezek közül számos online is elérhető, teljes szöveggel, szabad hozzáféréssel!
A ZMO sorozatainak áttekintése itt olvasható
A ZSMO Studien sorozatból 4 kötet letölthető, az igazgatónő által írt "elvi nyilatkozatok" valamennyien olvashatók a neten, csakúgy, mint a "working papers" szövegei. Külön oldalon sorolják fel a munkatársak/kutatók máshol megjelent, de interneten szintén olvasható írásait.
Jó böngészést és olvasást!
Genizah Summer School
The Genizah: An unexploited source for the intellectual history of the medieval world of Islam
9-14 September 2012 in Berlin
Német-izraeli közös szervezésben. Előadók listája még nincs fenn, de egy részletes expozé fellelhető itt: http://www.geschkult.fu-berlin.de/e/islamwiss/Summerschool_Schmidtke/2012/index.html
Aki részt vesz rajta, írjon egy mailt :)
2012. aug. 28.
Jerusalem Studies in Arabic and Islam 37/38
Jerusalem Studies in Arabic and Islam 37 (2010) 38 (2011)
számos nyelvészeti cikkel és egy kommunista dallal arab nyelvjárásban :)
a weboldalon megtalálható a folyóirat összesített tartalomjegyzéke (1-38), a csóróknak pedig HÁROM ingyenesen hozzáférhető cikkel: klikk ide ingyér
Studies in honour of Aryeh Levin
Volume I. and Volume II.számos nyelvészeti cikkel és egy kommunista dallal arab nyelvjárásban :)
a weboldalon megtalálható a folyóirat összesített tartalomjegyzéke (1-38), a csóróknak pedig HÁROM ingyenesen hozzáférhető cikkel: klikk ide ingyér
2012. aug. 27.
Journal of Semitic Studies 57/2
Articles
E.J. Revell The Occurrence of Pausal Forms
Aaron Koller Diachronic Change and Synchronic Readings: Midrashim on Stative Verbs and Participles1
Khalid Sindawi ‘Tell your Cousin to Place a Ring on his Right Hand and Set it with a Carnelian’: Notes on Wearing the Ring on the Right Hand among Shī'ites
Alessandro Mengozzi ‘That I might speak and the ear listen to me!’: On Genres in Traditional Modern Aramaic Literature
Zahia Smail Salhi and Abeer Abbasi Astrology between Poetics and Politics in the Abbasid Period: Abū al-‘Alā’ al-Ma'arrī as Case Study
Books Received
Index: Journal of Semitic Studies Volume LVI (2012)
Die Welt des Islams 52/2
Die Welt des Islams Volume 52, Issue 2, June 2012
Rachel M. Scott: What Might the Muslim Brotherhood Do with al-Azhar? Religious Authority in Egypt pp. 131–165
Geula Elimelekh: Freedom and Dissidence in the Arabic Prison Novels of 'Abd al-Ramān Munīf pp. 166–182
Nathalie Clayer: The Bektashi Institutions in Southeastern Europe: Alternative Muslim Official Structures and their Limitsn pp. 183–203
Christoph Werner: Modern Persian Literature in Afghanistan. Anomalous Visions of History and Form pp. 204–206
Amidu Olalekan Sanni: Arabic-English Dictionary of Qur'anic Usage pp. 207–208
Roman Loimeier: Becoming Muslim in Mainland Tanzania, 1890-2000 pp. 209–212
Patrick Bartsch: Deutsche Wissenschaftler im türkischen Exil: Die Wissenschaftsmigration in die Türkei, 1933-1945 pp. 213–215
Guido Steinberg: The Muslim Brothers in Europe. Roots and Discourse pp. 216–218
Hilary Kilpatrick: Zwischen Alltag und Schriftkultur: Horizonte des Individuellen in der arabischen Literatur des 17. und 18. Jahrhunderts pp. 219–222
Klaus Kreiser Zwischen arabischer Provinz und Hoher Pforte. Beziehungen, Bildung und Politik des osmanischen Bürokraten Rāgib Mehmed Paşa (st. 1763) 223–224
2012. aug. 26.
Der Islam 87/1-2
Der Islam Heft 1-2 (Mar 2012), pp. 1 - 283
Sadeghi, Behnam / Goudarzi, Mohsen: Ṣan‘ā’ 1 and the Origins of the Qur’ān 1-129
Friedman, Rachel: Interrogating Structural Interpretation of the Qur’ān 130-156
Yıldız, Netice / Mahir, Banu: An Example of an Archetype Format of the Qur’ān Design in the Early 14th Century 157-184
Mouton, Jean-Michel / Sourdel, Dominique / Sourdel-Thomine, Janine / Dayoub, Bassam: Témoignages épigraphiques damascains sur un šayḫ méconnu d’époque ayyoubide 185-203
Mazuz, Haggai: Menstruation and Differentiation: How Muslims Differentiated Themselves from Jews regarding the Laws of Menstruation 204-223
Hazran, Yusri: Heterodox Doctrines in Contemporary Islamic Thought: The Druze as a case study 224-247
Seyed-Gohrab, Asghar: Martyrdom as Piety: Mysticism and National Identity in Iran-Iraq War Poetry 248-273
Buchbesprechungen 274-2 83
Acta Orientalia 65/2
Acta Orientalia Volume 65, Number 2/June 2012
András Róna-Tas: In memoriam Lajos Ligeti (1902–1987) 123-136
Louis Ligeti und György Kara: Vocabulaires mongols des Polyglottes de Yemen 137-221
Alice Sárközi: The fifteen demons causing child-disease 223-234
Ágnes Birtalan: Sacral communication of Darkhad shamans Some aspects of verbal communication 235-256
Turkic languages
Nem akarom elkiabálni, de 14 évfolyam teljes egészében fent van a neten, szabad hozzáféréssel, ifjú és örökifjú hazai turkológusaink (és mongolistáink...), s más (világ)hírességek írásaival
Érdemes végignézni, remélem sokáig fennmarad (a neten)
Turkic languages 1-14
http://www.digizeitschriften.de/dms/toc/?PPN=PPN666048797Érdemes végignézni, remélem sokáig fennmarad (a neten)
Zeitschrift für Arabische Linguistik 55 (2012)
Zeitschrift für Arabische Linguistik - Inhalt von Heft 55 (2012)
http://www.zal.uni-hd.de/zal55.htmlAUFSÄTZE
W. Diem Philologisches zu arabischen Dokumenten: I. Dokumente aus Sammlungen in Prage, Gießen und Jerusalem, S. 5-43
A. Geva-Kleinberger Arabisch in Fern-Ost: Der arabische Dialekt der Juden von Rangun, S. 44-61
A. Magidow Explaining Inconsistent Case Marking in Spoken Formal Arabic, S. 62-99
MISZELLE
K. Beyer Die Entstehung der semitischen Verbalstämme, S. 101-102
BUCHBESPRECHUNGEN
Michael Waltisberg Satzkomplex und Funktion: Syndese und Asyndese im Althocharabischen (C. Stadel), S. 103-105
Isaksson, Bo, Heléne Kammensjö and Maria Persson Circumstantial Qualifiers in Semitic: The case of Arabic and Hebrew (H. Zemer), S. 105-107
Alvó blogok
Bár ez egy "tudományfigyelő" blog (lesz majd), mégis élvezettel keresem és olvasom az egyetemi tamulmányok, nyelvtanulás vagy éppen külföldi részképzés alkalmából született élménybeszámolós blogokat is
Sajnos a legtöbbje néhány hónap (sőt, néha néhány hét) után leáll, pedig nem hiszem el, hogy a főhős élményei nem folytatódnak...
Most két arabus példa:
az első egy egykori pápai diák alexandriai utibeszámolója (utóhang nélkül) éppen a tüntetések idjéből..
http://teviewonder.blogspot.hu
a másik egy kicsit keletebbre, Szíriából a lázongások előtt, ezért jóval békésebb, de nagyon kevés anyaggal
http://sereghyzsolt.blog.hu
Kérés: Srácok: kapjon el benneteket egy Királylány (vagy Seherezádé személyesen) és ébressze fel blogotokat Csipkerózsikaálmából!
Igen szomorú vagyok az "arab nyelv tanulásának, arab nyelvi érdekességeknek szentelt" blog, az
http://arabnyelv.blogspot.hu/ villámgyors kimúlása miatt is: csupán egy hétig írta szerzője, majd egy év mulva 3 bejegyzés erejéig visszatért de a blog azóta is áll. Nemcsak egy remek téma marad így "fenntartó nélkül", de egy vonzó blogcím is odaveszett. (ahogy az én Goldziherem is itt a blogspoton...)
Sajnos a legtöbbje néhány hónap (sőt, néha néhány hét) után leáll, pedig nem hiszem el, hogy a főhős élményei nem folytatódnak...
Most két arabus példa:
az első egy egykori pápai diák alexandriai utibeszámolója (utóhang nélkül) éppen a tüntetések idjéből..
http://teviewonder.blogspot.hu
a másik egy kicsit keletebbre, Szíriából a lázongások előtt, ezért jóval békésebb, de nagyon kevés anyaggal
http://sereghyzsolt.blog.hu
Kérés: Srácok: kapjon el benneteket egy Királylány (vagy Seherezádé személyesen) és ébressze fel blogotokat Csipkerózsikaálmából!
Igen szomorú vagyok az "arab nyelv tanulásának, arab nyelvi érdekességeknek szentelt" blog, az
http://arabnyelv.blogspot.hu/ villámgyors kimúlása miatt is: csupán egy hétig írta szerzője, majd egy év mulva 3 bejegyzés erejéig visszatért de a blog azóta is áll. Nemcsak egy remek téma marad így "fenntartó nélkül", de egy vonzó blogcím is odaveszett. (ahogy az én Goldziherem is itt a blogspoton...)
2012. aug. 15.
Buddhizmus & Iszlám
Goldziher Ignác: A BUDDHIZMUS HATÁSA AZ ISZLÁMRA. (A Magyar Tudományos Akadémián 1903. március 30-án elhangzott Kőrösi Csoma Sándor emlékbeszéd szövege alapján.)
Goldziher klasszikus írása magyarul olvasható a neten a Terebess e-könyvtárban
http://terebess.hu/keletkultinfo/goldziher.html illetve a Magyar Elektronikus Könyvtár lapjain is
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/vallas/buddhizm/html/index.htm
Az immáron százéves The Muslim World különszámot szentel e témának:
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/muwo.2010.100.issue-2-3/issuetoc
Mivel a cikkekhez nincs szabad hozzáférés, nem tudom, említik-e, idézik-e, értékelik-e valamiképpen Goldzihert
Goldziher klasszikus írása magyarul olvasható a neten a Terebess e-könyvtárban
http://terebess.hu/keletkultinfo/goldziher.html illetve a Magyar Elektronikus Könyvtár lapjain is
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/vallas/buddhizm/html/index.htm
Az immáron százéves The Muslim World különszámot szentel e témának:
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/muwo.2010.100.issue-2-3/issuetoc
Mivel a cikkekhez nincs szabad hozzáférés, nem tudom, említik-e, idézik-e, értékelik-e valamiképpen Goldzihert
2012. aug. 14.
Blogbarátok: "Repülőszőnyeg"
Blogbarátok: "Repülőszőnyeg"
Mivel elsősorban blogolvasó vagyok (voltam idáig), nem mulasztom el felhívíni a figyelmet néhány érdekes, informatív, számomra kedves blogra - és jo sokat dícsérni őket :))
Profilunkhoz kapcsolódóan az ELSŐ a "Repülőszőnyeg" http://repuloszonyeg.wordpress.com címen.
Végigkíséri szerzője útját (harcait?) az ELTEn az új típusú Arab (BA) szakon, majd 2011 őszétől folytatja az ELTE Vallástudomány szak (vonatkozó) óráival.
Előnyei, eredményei: részletes naplója, jegyzőkönyve az arab szakos tanulmányoknak. Nemcsak a tételsorok (lsd ELTE Arab szak régi honlapja), hanem a kidolgozásuk is megtalálhatók rajta, sok-sok óramenet az arab szak szinte valamennyi kurzusáról és számos egyéb keletes óráról, témáról. a "Kategoriak" cimkéi segítségével könnyen kereshető. Sok link, forrás stb. segít a további tájékozódásban.
Hátránya: most már alig frissül :(és fekete alapon pindur fehér betűk - alig olvasható, megerőlteti a szemet UPDATE: gyönyörű kékfehér lett :) köszönet érte
másik, személyesebb blogja milyen szép: http://feljegyzesekazegerlyukbol.wordpress.com
Kedves Nelli, nagyon köszönjük, további sok sikert az MA, doktori stb. göröngyös útján,
és írj nekünk sok posztot :)
Mivel elsősorban blogolvasó vagyok (voltam idáig), nem mulasztom el felhívíni a figyelmet néhány érdekes, informatív, számomra kedves blogra - és jo sokat dícsérni őket :))
Profilunkhoz kapcsolódóan az ELSŐ a "Repülőszőnyeg" http://repuloszonyeg.wordpress.com címen.
Végigkíséri szerzője útját (harcait?) az ELTEn az új típusú Arab (BA) szakon, majd 2011 őszétől folytatja az ELTE Vallástudomány szak (vonatkozó) óráival.
Előnyei, eredményei: részletes naplója, jegyzőkönyve az arab szakos tanulmányoknak. Nemcsak a tételsorok (lsd ELTE Arab szak régi honlapja), hanem a kidolgozásuk is megtalálhatók rajta, sok-sok óramenet az arab szak szinte valamennyi kurzusáról és számos egyéb keletes óráról, témáról. a "Kategoriak" cimkéi segítségével könnyen kereshető. Sok link, forrás stb. segít a további tájékozódásban.
Hátránya: most már alig frissül :(
másik, személyesebb blogja milyen szép: http://feljegyzesekazegerlyukbol.wordpress.com
Kedves Nelli, nagyon köszönjük, további sok sikert az MA, doktori stb. göröngyös útján,
és írj nekünk sok posztot :)
Felvételi 2012
Felvételi 2012 eredményei - pontszámok és felvettek száma - néhány "keletes" szakon:
forrás: http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/friss_statisztikak/!FrissStatisztikak/friss_statisztikak.php?stat=5&elj=N 2012 augusztus 14-én este...
ELTE
keleti nyelvek és kultúrák-arab szakirány államilag finanszírozott: 7 fő 436 ponttal
keleti nyelvek és kultúrák-arab szakirány költségtérítéses: 18 fő 316 ponttal
keleti nyelvek és kultúrák-iranisztika szakirány államilag finanszírozott: nincs
keleti nyelvek és kultúrák-iranisztika szakirány költségtérítéses: 3 fő 310 ponttal
keleti nyelvek és kultúrák-török szakirány államilag finanszírozott: 4 fő 438 ponttal
keleti nyelvek és kultúrák-török szakirány költségtérítéses: 5 fő 314 ponttal
Az ELTÉn lesz tehát egy elég nagy arabos csoport (ha mindenki beiratkozik) egy mini iranisztika :) és egy kellemes létszámú törökös csapat. és ehhez jön még a pótfelvételi eredménye
Gratula minden felvett elsősnek, írjatok kommentet, pár szót, mit vártok a szakotoktól!
PPKE
nézzük meg a Klasszika filológia és Orientalisztikai Intézet felváteli eredményeit
http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/friss_statisztikak/!FrissStatisztikak/friss_statisztikak.php?stat=5&elj=N
hoppá...se arab, se hebraisztika, se klasszika-filológia szakra nem vettek fel se államilag finanszírozott se költségtérítéses képzésre senkit...sajnáljuk! de beindul a kínai szak :)
forrás: http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/friss_statisztikak/!FrissStatisztikak/friss_statisztikak.php?stat=5&elj=N 2012 augusztus 14-én este...
ELTE
keleti nyelvek és kultúrák-arab szakirány államilag finanszírozott: 7 fő 436 ponttal
keleti nyelvek és kultúrák-arab szakirány költségtérítéses: 18 fő 316 ponttal
keleti nyelvek és kultúrák-iranisztika szakirány államilag finanszírozott: nincs
keleti nyelvek és kultúrák-iranisztika szakirány költségtérítéses: 3 fő 310 ponttal
keleti nyelvek és kultúrák-török szakirány államilag finanszírozott: 4 fő 438 ponttal
keleti nyelvek és kultúrák-török szakirány költségtérítéses: 5 fő 314 ponttal
Az ELTÉn lesz tehát egy elég nagy arabos csoport (ha mindenki beiratkozik) egy mini iranisztika :) és egy kellemes létszámú törökös csapat. és ehhez jön még a pótfelvételi eredménye
Gratula minden felvett elsősnek, írjatok kommentet, pár szót, mit vártok a szakotoktól!
PPKE
nézzük meg a Klasszika filológia és Orientalisztikai Intézet felváteli eredményeit
http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/friss_statisztikak/!FrissStatisztikak/friss_statisztikak.php?stat=5&elj=N
hoppá...se arab, se hebraisztika, se klasszika-filológia szakra nem vettek fel se államilag finanszírozott se költségtérítéses képzésre senkit...sajnáljuk! de beindul a kínai szak :)
PPKE Arab szak
Pázmány BTK Arab szak
Most nézzük a konkurrenciát :) a Pázmány BTK Arab tanszékének honlapját: www.arabtanszek.hu
De...pardon...nem is ez a tanszék neve...hanem...most mi is?
1) a kari honlapon: "Arabisztika Tanszék"
http://btk.ppke.hu/karunkrol/intezetek-tanszekek/klasszika-filologiai-es-orientalisztikai-intezet/arabisztika-tanszek
2) a saját honlapon, bal fölül: "Arab Nyelvi és Iszlám Tudományok Tanszék"
3) de egy sorral lejjebb már: "Arab Nyelv és Iszlámtudományi Tanszék"
tessék végre eldönteni...legalább EGY honlapon belül...Arab "nyelv" vagy "nyelvi", "Iszlám tudományok" vagy "Iszlámtudományok". Ez ciki (vö: álamfő...)
A Tanszék bemutatása során megmagyarázzák a különbséget az ELTE-vel szemben:
"Az ELTE keretében működő arab szak hivatalos neve „Arab és sémi filológiai tanszék”, azaz az arab nyelvet a sémi nyelvek összefüggésébe állítva tanítja. A PPKE BTK arab tanszékének hivatalos neve ezzel szemben „Arab és iszlámtudományi tanszék”, azaz az arab nyelvet és a kultúrát az iszlám felől vizsgálja." (http://www.arabtanszek.hu/index.php?page=static&item=45)
Első megjegyzés: ez már a NEGYEDIK név: „Arab és iszlámtudományi tanszék” vááááá...
Rögtön ellentmondással indít: "Az ELTE keretében működő arab szak hivatalos neve „Arab és sémi filológiai tanszék". Ugyanmár...a szak neve nem lehet "tanszék". A szakról beszélünk vagy a tanszékről?
A SZAK neve az ELTEn sosem volt „Arab és sémi filológiai tanszék” (legalabbis az elmult 30 évben) hanem "Arab szak" (illetve mostmár "Keleti stbstb arab szakirány"). De a tanszék neve sem „Arab és sémi filológiai tanszék” hanem "Sémi Filológiai és Arab Tanszék" (http://www.btk.elte.hu/intezetek)
Profilirozni csak pontosan, szépen...
Na jó, ne legyünk kicsinyesek! Lássuk a karakterisztikus arcél indoklását. Ez sem stimmel, mert az ELTE ugyanúgy az "Iszlám felől vizsgálja" az arab nyelvet, ahogy a PPKE sem felejti el a "sémi nyelvek összefüggését" (kell szír és héber nyelvet is tanulni, ahogy az ELTEn is lehet törököt és perzsát a specializáció során). Ez tehát NEM különbség a két szak között. De próbálkozásnak jó volt :)
Lássuk a honlapot. Ebben - egyelőre - kiütéssel győznek az ELTE felett.
"Oktatók", "Kutatások": van leírás mindenkiről és sokmindenről
"Képzések": BA és MA tanegységlista, illetve az adott félév órarendje. Ami hiányzik, s ami megvan az ELTE honlapon (2009-es állapotban :))) az az egyes kurzuspok leírása, tartalma. Ez azonban pótólható.
"Végzettek", "Szakdolgozatok": nagyon jo, kell az alumni :)
ami üres: a "Hírek" és a "Kultúra" menüpont, sajnos
Összefoglalva: az ELTE arab szakjához/tanszékéhez képest valóban informatív, frissíteni azért itt sem ártana gyakrabban :)
Most nézzük a konkurrenciát :) a Pázmány BTK Arab tanszékének honlapját: www.arabtanszek.hu
De...pardon...nem is ez a tanszék neve...hanem...most mi is?
1) a kari honlapon: "Arabisztika Tanszék"
http://btk.ppke.hu/karunkrol/intezetek-tanszekek/klasszika-filologiai-es-orientalisztikai-intezet/arabisztika-tanszek
2) a saját honlapon, bal fölül: "Arab Nyelvi és Iszlám Tudományok Tanszék"
3) de egy sorral lejjebb már: "Arab Nyelv és Iszlámtudományi Tanszék"
tessék végre eldönteni...legalább EGY honlapon belül...Arab "nyelv" vagy "nyelvi", "Iszlám tudományok" vagy "Iszlámtudományok". Ez ciki (vö: álamfő...)
A Tanszék bemutatása során megmagyarázzák a különbséget az ELTE-vel szemben:
"Az ELTE keretében működő arab szak hivatalos neve „Arab és sémi filológiai tanszék”, azaz az arab nyelvet a sémi nyelvek összefüggésébe állítva tanítja. A PPKE BTK arab tanszékének hivatalos neve ezzel szemben „Arab és iszlámtudományi tanszék”, azaz az arab nyelvet és a kultúrát az iszlám felől vizsgálja." (http://www.arabtanszek.hu/index.php?page=static&item=45)
Első megjegyzés: ez már a NEGYEDIK név: „Arab és iszlámtudományi tanszék” vááááá...
Rögtön ellentmondással indít: "Az ELTE keretében működő arab szak hivatalos neve „Arab és sémi filológiai tanszék". Ugyanmár...a szak neve nem lehet "tanszék". A szakról beszélünk vagy a tanszékről?
A SZAK neve az ELTEn sosem volt „Arab és sémi filológiai tanszék” (legalabbis az elmult 30 évben) hanem "Arab szak" (illetve mostmár "Keleti stbstb arab szakirány"). De a tanszék neve sem „Arab és sémi filológiai tanszék” hanem "Sémi Filológiai és Arab Tanszék" (http://www.btk.elte.hu/intezetek)
Profilirozni csak pontosan, szépen...
Na jó, ne legyünk kicsinyesek! Lássuk a karakterisztikus arcél indoklását. Ez sem stimmel, mert az ELTE ugyanúgy az "Iszlám felől vizsgálja" az arab nyelvet, ahogy a PPKE sem felejti el a "sémi nyelvek összefüggését" (kell szír és héber nyelvet is tanulni, ahogy az ELTEn is lehet törököt és perzsát a specializáció során). Ez tehát NEM különbség a két szak között. De próbálkozásnak jó volt :)
Lássuk a honlapot. Ebben - egyelőre - kiütéssel győznek az ELTE felett.
"Oktatók", "Kutatások": van leírás mindenkiről és sokmindenről
"Képzések": BA és MA tanegységlista, illetve az adott félév órarendje. Ami hiányzik, s ami megvan az ELTE honlapon (2009-es állapotban :))) az az egyes kurzuspok leírása, tartalma. Ez azonban pótólható.
"Végzettek", "Szakdolgozatok": nagyon jo, kell az alumni :)
ami üres: a "Hírek" és a "Kultúra" menüpont, sajnos
Összefoglalva: az ELTE arab szakjához/tanszékéhez képest valóban informatív, frissíteni azért itt sem ártana gyakrabban :)
ELTE Arab szak
ELTE Arab szak
Egy egyetemi tanszék, szak, szakmai csapat arca a mai világban a honlap.
Kik vagyunk mit csinálunk, miért érdemes hozzánk jönni? Ezekre kérdésekre ad választ, többek között. Egyetemi PR...nézzük tovább az orientalisztika arcait.
Miután az ELTE Iranisztika és a Turkológia netes megjelenése csapnivaló, lássuk a hazai Arabisztikát.
Elsőként az első - és sokáig egyetlen - képzési helyet, az ELTE Sémi Filológia és Arab Tanszékének honlapját.
Nevük stílszerűen: www.arabszak.hu Kattintsunk rá. Színes,zöld, sok fül....nosza
"Kik vagyunk": ilyen rovat nincs. Oktatók, életrajzok - SEMMI
"Történetünk": ez sincs. Goldziher, Germanus, Czeglédy...SEHOL
"Képzések" - BA, major, minor...NA EZ VAN. tanegységlista és a kurzusok leírása....50%ban :)) az őszi félévek megvannak, a tavasziak hiányoznak. de mindez inkább történelem, mert a honlapon a 2009-es adaok szerepelnek! 2009-es órarend, 2009-es képzési terv, ami azóta (többször?) megváltozott (lsd ELTE BTK honlapja). Tudománytörténészeknek értékes forrás. Idáig még vicces is lehetne.
Az elaludt honlap egyetlen előnye: sok régi tételsor (máig használható) érhető el, többek között a már kifutott osztatlan 4 éves MA.képzés tanegységei, szigorlatai..."wie es einmal war..."
Linkek: néhány szótár és honlap. Letöltések: Kutasi Zsuzsanna PhD-jának összefoglalója és Ormos István
"Adalékok a magyar őstörténet arab forrásainak kutatásához. Tüzetes viszontválasz Zimonyi Istvánnak" c. viszont-viszontválasza. Legalább...
Összefoglaló: szégyen. az ELTE Orientalisztikai Intézetének MINDHÁROM szakja a web-en egyszerűen NEM LÉTEZIK, s ezzel a (érdeklődő) nagyközönség, a nagyvilág számára sem.
Következő bejegyzésben meglátogatjuk a konkurrenciát, a Pázmányt...
Egy egyetemi tanszék, szak, szakmai csapat arca a mai világban a honlap.
Kik vagyunk mit csinálunk, miért érdemes hozzánk jönni? Ezekre kérdésekre ad választ, többek között. Egyetemi PR...nézzük tovább az orientalisztika arcait.
Miután az ELTE Iranisztika és a Turkológia netes megjelenése csapnivaló, lássuk a hazai Arabisztikát.
Elsőként az első - és sokáig egyetlen - képzési helyet, az ELTE Sémi Filológia és Arab Tanszékének honlapját.
Nevük stílszerűen: www.arabszak.hu Kattintsunk rá. Színes,zöld, sok fül....nosza
"Kik vagyunk": ilyen rovat nincs. Oktatók, életrajzok - SEMMI
"Történetünk": ez sincs. Goldziher, Germanus, Czeglédy...SEHOL
"Képzések" - BA, major, minor...NA EZ VAN. tanegységlista és a kurzusok leírása....50%ban :)) az őszi félévek megvannak, a tavasziak hiányoznak. de mindez inkább történelem, mert a honlapon a 2009-es adaok szerepelnek! 2009-es órarend, 2009-es képzési terv, ami azóta (többször?) megváltozott (lsd ELTE BTK honlapja). Tudománytörténészeknek értékes forrás. Idáig még vicces is lehetne.
Az elaludt honlap egyetlen előnye: sok régi tételsor (máig használható) érhető el, többek között a már kifutott osztatlan 4 éves MA.képzés tanegységei, szigorlatai..."wie es einmal war..."
Linkek: néhány szótár és honlap. Letöltések: Kutasi Zsuzsanna PhD-jának összefoglalója és Ormos István
"Adalékok a magyar őstörténet arab forrásainak kutatásához. Tüzetes viszontválasz Zimonyi Istvánnak" c. viszont-viszontválasza. Legalább...
Összefoglaló: szégyen. az ELTE Orientalisztikai Intézetének MINDHÁROM szakja a web-en egyszerűen NEM LÉTEZIK, s ezzel a (érdeklődő) nagyközönség, a nagyvilág számára sem.
Következő bejegyzésben meglátogatjuk a konkurrenciát, a Pázmányt...
2012. jún. 17.
Tanszéki honlapok: ELTE Iranisztika tanszék
ELTE Iranisztika tanszék
Folytatjuk a szemlélődést az ELTE Orientalisztikai Intézetének egy másik honlapján: Iranisztika!
A jó hír (a törökkel szemben): lézetik! Címe: http://www.iranisztika.elte.hu
Lássuk, mi van benne. A Nyitólapon a Tanszék munkatársait sorolják föl, de hiába kattintunk bárkinek is a nevére: semmilyen adatok nem kapunk róluk. Se szakmai életrajz, se tudományos tevékenység, se oktatott kurzusok. Egyetlen kivétel a tanszékvezető publikációs listája.
Menjünk tovább. Az "Iranisztika" menüpontban a tudományág hazai történetének rövid összefoglalása és egy nemzetközi kitekintés (hol oktatnak iranisztikát), de linkek itt sincsenek megadva. Ez sem sok.
Jönnek a Hírek. Ez szokott a top-aktuális rovat lenni. Rákattintunk: "Az Iranisztikai Tanszék két végzős MA hallgatója...szakmai találkozón beszámoltak kutatásaik eddigi eredményeiről". Ez jó, de mikor? Tavaly ilyenkor. A menüpont 2011 júniusa óta nem frissült! Tovább:
A Faliújság ("Fogadó órák") üres. A Kurzusok menüpont úgyszintén. Egy üres 2011 őszi táblázatkeretet felraktak, de kitölteni már nem sikerült. A Képzések menüpontban általános leírás a BA és az MA képzésekről, a "Keleti nyelvek és kultúrák, iranisztika szakirány BA tanegységlista" link nem vezet sehova. A Könyvtár menüpontban végezetül közlik velünk annak nyitvatartását, idézem:
"...
hétfő:
kedd:
szerda:
csütörtök:
..." idézet vége. Hát...Az ELTE Iranisztika sem áll a helyzet magaslatán, ami az önbemutatást illeti. Na majd az Arab tanszék...
Tanszéki honlapok: ELTE Török tanszék
Tanszéki honlapok: ELTE Török tanszék
Új sorozatot indítunk. Végignézzük az "orientalisztikai" tanszékek, kutatóhelyek honlapjait.
- Ki mit mond el magáról és a tudományáról a nagyvilágnak?
- Hogyan mutatják be a tanszéken folyó kutatómunkát, a képzési kínálatot az érdeklődőknek?
- Mit tudunk meg a tanszék volt és jelenlegi munkatársairól, a tanszék, a tudományág történetéről?
- Miért érdemes éppen hozzájuk menni tanulni? Vagy csak benézni egy konferenciára, tanszéki rendezvényre? KáBé ezekre a kérdésekre kell, hogy választ adjanak a tanszéki honlapok.
Nézzük meg, mi valósul meg ebből...az ELTE BTK Török filológiai tanszék honlapján!
Gyors válasz: SEMMI, mivel a tanszéknek nincs honlapja, ahogy azt az üres honlap-sor is tanúsítja:
http://exbtk.elte.hu/tanszek.orientalisztika.torok.aspx
Török Filológiai TanszékCím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D
Telefon: 411 6500 / 5397, 485 5202
Honlap:
E-mail: turkish@ludens.elte.hu
Pedig szívesen olvasnának az érdeklődők:
- a turkológia első magyarországi tanszékéről, keletkezéséről, hazai és nemzetközi jelentőségéről
- az évtizedek óta létező két szakirányról, a török filológiáról és az oszmanisztikáról
- az alapító és más elhunyt mesterekről: Németh Gyuláról, Fekete Lajosról, Káldy-Nagy Gyuláról
- a jelen professzorairól és a tehetséges utánpótlásról
- a tanszék munkatársai által jegyzett kiadványokról
ps: a nemrég elhunyt Káldy-Nagy Gyuláról megjelent emlékezéseket összegyűjtötte és közzéteszi....nem, nem az ELTE Török tanszék, melynek évtizedekig oktatója volt, hanem Dr. Simicskó István fideszes képviselő honlapja: http://simicskoistvan.fidesz.hu/index.php?id_cikk=19575
Új sorozatot indítunk. Végignézzük az "orientalisztikai" tanszékek, kutatóhelyek honlapjait.
- Ki mit mond el magáról és a tudományáról a nagyvilágnak?
- Hogyan mutatják be a tanszéken folyó kutatómunkát, a képzési kínálatot az érdeklődőknek?
- Mit tudunk meg a tanszék volt és jelenlegi munkatársairól, a tanszék, a tudományág történetéről?
- Miért érdemes éppen hozzájuk menni tanulni? Vagy csak benézni egy konferenciára, tanszéki rendezvényre? KáBé ezekre a kérdésekre kell, hogy választ adjanak a tanszéki honlapok.
Nézzük meg, mi valósul meg ebből...az ELTE BTK Török filológiai tanszék honlapján!
Gyors válasz: SEMMI, mivel a tanszéknek nincs honlapja, ahogy azt az üres honlap-sor is tanúsítja:
http://exbtk.elte.hu/tanszek.orientalisztika.torok.aspx
Török Filológiai TanszékCím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D
Telefon: 411 6500 / 5397, 485 5202
Honlap:
E-mail: turkish@ludens.elte.hu
Pedig szívesen olvasnának az érdeklődők:
- a turkológia első magyarországi tanszékéről, keletkezéséről, hazai és nemzetközi jelentőségéről
- az évtizedek óta létező két szakirányról, a török filológiáról és az oszmanisztikáról
- az alapító és más elhunyt mesterekről: Németh Gyuláról, Fekete Lajosról, Káldy-Nagy Gyuláról
- a jelen professzorairól és a tehetséges utánpótlásról
- a tanszék munkatársai által jegyzett kiadványokról
ps: a nemrég elhunyt Káldy-Nagy Gyuláról megjelent emlékezéseket összegyűjtötte és közzéteszi....nem, nem az ELTE Török tanszék, melynek évtizedekig oktatója volt, hanem Dr. Simicskó István fideszes képviselő honlapja: http://simicskoistvan.fidesz.hu/index.php?id_cikk=19575
2012. jún. 15.
"Zwischen jüdischer Tradition und Wissenschaft"
Peter Haber:
Zwischen jüdischer Tradition und Wissenschaft. Der ungarische Orientalist Ignác Goldziher (1850 -1921). Köln, Weimar, Wien 2006 (= Lebenswelten osteuropäischer Juden; 10).
ISBN 3-412-32505-8 | 265 Seiten, broschiert | € 24,90 / sFr. 43.70
Leseprobe: http://www.hist.net/datenarchiv/haber/goldziher/goldziher_leseprobe.pdf
ISBN 3-412-32505-8 | 265 Seiten, broschiert | € 24,90 / sFr. 43.70
Leseprobe: http://www.hist.net/datenarchiv/haber/goldziher/goldziher_leseprobe.pdf
Ignác Goldziher - Un autre orientalisme ?
De jó, létezik francia nyelvű Goldziher-recepció is...már csak a kötethez kellene hozzájutni...
Figure incontournable de l’orientalisme européen des XIXe-XXe siècles, Ignác Goldziher (1850-1921) est, avec Christiaan Snouck Hurgronje, l’un des principaux fondateurs de l’islamologie moderne. Une formation hors norme le fait passer des études talmudiques et secondaires en Hongrie aux études orientales (à Budapest, Berlin, Leipzig, Leyde, Vienne) puis à un long voyage en Orient (1873-74). Il est l’un des premiers Européens à assister aux cours de l’Université coranique d’Al-Azhar. Ses recherches, consacrées à l’histoire des religions – en particulier de l’islam -, étudient leur inscription dans une histoire culturelle plus large. Venus d’horizons disciplinaires différents, les auteurs de ce volume étudient son oeuvre en la replaçant dans divers contextes et en interrogeant la réception qu’elle connaît jusqu’à aujourd’hui. Goldziher est l’une des figures d’un orientalisme d’Europe centrale et orientale, récemment caractérisé comme « orientalisme de la frontière » (Andre Gingrich), et qui reste à découvrir ou à redécouvrir. Sa relation avec Carl Heinrich Becker ou sa « non-rencontre » avec Max Weber invitent à s’interroger sur les relations entre philologie, études orientales, histoire culturelle et sciences sociales naissantes. Son idéal d’universalité, son exigence de rigueur scientifique ainsi que son empathie avec le monde arabe et musulman lient sa conception et sa pratique des études orientales à une critique de l’européocentrisme.
Peter Haber, Une assimilation fragile. Ignác Goldziher et l’histoire judéo-hongroise
Willem Otterspeer, Goldziher à Leyde
Dénes Gazsi, Les relations de Goldziher avec les orientalistes hongrois (Ármin Vámbéry, Vilmos Bacher, Sándor Kégl et Aurél Stein)
Dominique Bourel, De Berlin à Budapest : Carl Heinrich Becker et Ignác Goldziher
Sabine Mangold, Ignác Goldziher et Ernest Renan - Vision du monde et innovation scientifique
Suzanne Marchand, Ignác Goldziher et l’orientalisme au XIXe siècle en Europe centrale
Céline Trautmann-Waller, Histoire culturelle, religions et modernité, ou y a-t-il une « méthode» Goldziher ? Ludmila Hanisch, « Islamisme et Parsisme » après Goldziher. Contributions des iranisants allemands Catherine Mayeur-Jaouen, Le culte des saints musulmans à la lumière d’Ignác Goldziher
Alain Messaoudi, Ignác Goldziher en France : échanges savants et réception de l’oeuvre (1876-1920) François Angelier, Louis Massignon – Ignác Goldziher : Influence intellectuelle et legs spirituel. Correspondance inédite (1909-1921)
Youcef Djedi, Max Weber et Ignác Goldziher : la « non-rencontre »
Nora Lafi, Goldziher vu d’Al-Azhar : ‘Abd Al-Jal l Shalab et la critique de l’orientalisme européen
Ignác Goldziher Un autre orientalisme ?
Sous la direction deCéline Trautmann-Waller
Figure incontournable de l’orientalisme européen des XIXe-XXe siècles, Ignác Goldziher (1850-1921) est, avec Christiaan Snouck Hurgronje, l’un des principaux fondateurs de l’islamologie moderne. Une formation hors norme le fait passer des études talmudiques et secondaires en Hongrie aux études orientales (à Budapest, Berlin, Leipzig, Leyde, Vienne) puis à un long voyage en Orient (1873-74). Il est l’un des premiers Européens à assister aux cours de l’Université coranique d’Al-Azhar. Ses recherches, consacrées à l’histoire des religions – en particulier de l’islam -, étudient leur inscription dans une histoire culturelle plus large. Venus d’horizons disciplinaires différents, les auteurs de ce volume étudient son oeuvre en la replaçant dans divers contextes et en interrogeant la réception qu’elle connaît jusqu’à aujourd’hui. Goldziher est l’une des figures d’un orientalisme d’Europe centrale et orientale, récemment caractérisé comme « orientalisme de la frontière » (Andre Gingrich), et qui reste à découvrir ou à redécouvrir. Sa relation avec Carl Heinrich Becker ou sa « non-rencontre » avec Max Weber invitent à s’interroger sur les relations entre philologie, études orientales, histoire culturelle et sciences sociales naissantes. Son idéal d’universalité, son exigence de rigueur scientifique ainsi que son empathie avec le monde arabe et musulman lient sa conception et sa pratique des études orientales à une critique de l’européocentrisme.
Peter Haber, Une assimilation fragile. Ignác Goldziher et l’histoire judéo-hongroise
Willem Otterspeer, Goldziher à Leyde
Dénes Gazsi, Les relations de Goldziher avec les orientalistes hongrois (Ármin Vámbéry, Vilmos Bacher, Sándor Kégl et Aurél Stein)
Dominique Bourel, De Berlin à Budapest : Carl Heinrich Becker et Ignác Goldziher
Sabine Mangold, Ignác Goldziher et Ernest Renan - Vision du monde et innovation scientifique
Suzanne Marchand, Ignác Goldziher et l’orientalisme au XIXe siècle en Europe centrale
Céline Trautmann-Waller, Histoire culturelle, religions et modernité, ou y a-t-il une « méthode» Goldziher ? Ludmila Hanisch, « Islamisme et Parsisme » après Goldziher. Contributions des iranisants allemands Catherine Mayeur-Jaouen, Le culte des saints musulmans à la lumière d’Ignác Goldziher
Alain Messaoudi, Ignác Goldziher en France : échanges savants et réception de l’oeuvre (1876-1920) François Angelier, Louis Massignon – Ignác Goldziher : Influence intellectuelle et legs spirituel. Correspondance inédite (1909-1921)
Youcef Djedi, Max Weber et Ignác Goldziher : la « non-rencontre »
Nora Lafi, Goldziher vu d’Al-Azhar : ‘Abd Al-Jal l Shalab et la critique de l’orientalisme européen
Goldziher Memorial Conference 2000
Proceedings of the Goldziher Memorial Conference
Published in 2005, available at the Library of the Hungarian Academy of Sciences
http://konyvtar.mta.hu/download/keleti_gy/goldziher_orientalstud.pdf
2000-ben rendezték a konferenciát, 2005-ben jelent meg a kötet. Az Akadémiai Könyvtárban kapható...kihez jut így el? Könyvtárakba biztos nem, mert elég drága (de szép keménykötésben)
Published in 2005, available at the Library of the Hungarian Academy of Sciences
http://konyvtar.mta.hu/download/keleti_gy/goldziher_orientalstud.pdf
2000-ben rendezték a konferenciát, 2005-ben jelent meg a kötet. Az Akadémiai Könyvtárban kapható...kihez jut így el? Könyvtárakba biztos nem, mert elég drága (de szép keménykötésben)
Goldzihers Werke online I.
1.) Goldzihers Aufsätze in der ZDMG in der “Virtuellen Fachbibliothek Vorderer Orient MENALIB”:
http://menadoc.bibliothek.uni-halle.de/dmg/search/quick?&query=Goldziher
2) “Muhammedanische Studien” – Volltext im Bestand des “SSG Vorderer Orient digital” der Universitäts- und Landesbiblithek Sachsen-Anhalt, Halle
http://menadoc.bibliothek.uni-halle.de/ssg/search/quick?query=Goldziher
3.) "Az iszlám kultúrája" (Részlet)
http://vmek.oszk.hu/03400/03418/03418.htm
4.) "A BUDDHIZMUS HATÁSA AZ ISZLÁMRA"
http://terebess.hu/keletkultinfo/goldziher.html
5.) "AZ ISZLÁM AZ OMAJJÁDOK BUKÁSÁIG"
http://terebess.hu/keletkultinfo/iszlambukas.html
(Für die Inhalte der Links übernehme ich keine Verantwortung :)
http://menadoc.bibliothek.uni-halle.de/dmg/search/quick?&query=Goldziher
2) “Muhammedanische Studien” – Volltext im Bestand des “SSG Vorderer Orient digital” der Universitäts- und Landesbiblithek Sachsen-Anhalt, Halle
http://menadoc.bibliothek.uni-halle.de/ssg/search/quick?query=Goldziher
3.) "Az iszlám kultúrája" (Részlet)
http://vmek.oszk.hu/03400/03418/03418.htm
4.) "A BUDDHIZMUS HATÁSA AZ ISZLÁMRA"
http://terebess.hu/keletkultinfo/goldziher.html
5.) "AZ ISZLÁM AZ OMAJJÁDOK BUKÁSÁIG"
http://terebess.hu/keletkultinfo/iszlambukas.html
(Für die Inhalte der Links übernehme ich keine Verantwortung :)
Über Goldziher / Goldziherről
Lebensläufe, Würdigungen / Életrajzok, méltatások
Heller Bernát, a tanítvány / Bernát Heller, der Schüler
http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/goldziher.html
Simon Róbert, a “kritikus utód” / Róbert Simon, “der kritische Nachfolger”
http://epa.oszk.hu/00700/00775/00015/137-157.html (In: Magyar Tudomány 2000/2)
Heller Bernát, a tanítvány / Bernát Heller, der Schüler
http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/goldziher.html
Simon Róbert, a “kritikus utód” / Róbert Simon, “der kritische Nachfolger”
http://epa.oszk.hu/00700/00775/00015/137-157.html (In: Magyar Tudomány 2000/2)
Willkommen - Beköszöntő
Ein Blog, dem Andenken Goldzihers und "seinen" Themen gewidmet. Wie der Namengeber - zweisprachig
Goldziher emlékére és szellemében kezdem meg ezt az új blogot - a névadóhóz méltón, két nyelven
Hauptthemen: Goldzihers Leben und Werk, Orientalistik gestern und heute, Wissenschaftsgeschichte, Wissenschaftspolitik, Konferenzen und Buchbesprechungen, und vieles mehr...
Témáink: Goldziher élete és munkássága, keletkutatás régen és ma, Magyarországon és a világban
Leider waren die Adressen goldziher.blogspot.com und orientalistik.blogspot com bereits besetzt. warum nur? sie sind seit jahren inaktiv...aber die adressen nicht mehr verfügbar. schade :(
Ki volt az az okos aki elfoglalta a goldziher.blogspot.com címet - de azóta se ír bele? ejnye...
DISCLAIMER:
Alle Angaben im gesamten Blog ohne Gewähr.
Für die Inhalte der verlinkten Webseiten übernehmen wir keine Verantwortung.
We take no responsibility for the contents of the links presented in the blog.
A belinkelt weboldalak tartalmáért semmiféle felelősséget nem vállalunk.
Goldziher emlékére és szellemében kezdem meg ezt az új blogot - a névadóhóz méltón, két nyelven
Hauptthemen: Goldzihers Leben und Werk, Orientalistik gestern und heute, Wissenschaftsgeschichte, Wissenschaftspolitik, Konferenzen und Buchbesprechungen, und vieles mehr...
Témáink: Goldziher élete és munkássága, keletkutatás régen és ma, Magyarországon és a világban
Leider waren die Adressen goldziher.blogspot.com und orientalistik.blogspot com bereits besetzt. warum nur? sie sind seit jahren inaktiv...aber die adressen nicht mehr verfügbar. schade :(
Ki volt az az okos aki elfoglalta a goldziher.blogspot.com címet - de azóta se ír bele? ejnye...
DISCLAIMER:
Alle Angaben im gesamten Blog ohne Gewähr.
Für die Inhalte der verlinkten Webseiten übernehmen wir keine Verantwortung.
We take no responsibility for the contents of the links presented in the blog.
A belinkelt weboldalak tartalmáért semmiféle felelősséget nem vállalunk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)